Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976
1976. május 31., 6. rektori tanácsülés
18 -tervezhető terhelést a Kar továbbra is a V9 épületben helyezhetné el/. A kari órarend elkészülte után - az eddigi gyakorlattal megegyezően - más karok órarend szerinti oktatásának egy része a épület üresen maradt termeiben folyna. A korábbihoz képest a különbség mindössze az lenne, hogy a félévi terhelés betáblázása után üresen maradó termek fölött a központi teremgazdálkodás diszponálna. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ha a Villamosmérnöki Kar évközi igényeit a Vv épületben nem tudta elhelyezni, akkor a központi teremgazdálkodáshoz fordult, mig más karok évközben felmerülő teremigényóikkel csak a központi teremgazdálkodáshoz fordulhattak és nem vehették igénybe a V2 épületben lévő kihasználatlan kapacitást. Ugyanez az eljárás a Közlekedésmérnöki Kar esetén nem javasolható, miután az Egyetemen felmerülő teremigények Kinizsi utcai épületben történő kielégítése /eltekintve az egésznapos szakmérnöki, levelező oktatástól, a Mérnöktovábbképző Intézet tanfolyamaitól/ a távolság miatt általában nem lehetséges. A jövőben törekedni leéli a Kinizsi utcai épületben lévő szabad teremkapacitás fokozott kihasználására. с/ Fokozott gondot kell fordítani a Pedagógiai és Tanárképző Intézet kezelésében lévő üt gyakorlati helyiség jobb kihasználására. Л helyiségek terhelésének meghatározásánál fokozottan kell törekedni az órarend adatainak figyelembevételére. d/ Felül kell vizsgálni a kiugróan kis /32 %/ terhelésű tanterem csoport, az Épitészmérnöki Kar IV. és V, éves hallgatói atelier oktatása számára biztosított tanulóköri helyiségek központi teremgazdálkodásba történő bevonásának lehetőségét. Kétségtelen, hogy az összesen 13 tanulóköri helyiség biztosítása a IV. és V. éves hallgatók munkája szempontjából a korábbinál kedvezőbb helyzetet teremtett. A tanulóköri helyiségeket azonban - a tapasztalatok szerint - az érdekelt hallgatók egy, viszonylag kis része használja- ki kötelező elfoglaltságon kívüli munkára.
