Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976

1976. január 12., 3. rektori tanácsülés

Ha arról az oldaláról vizsgáljuk a kérdést, hogy a szalcmérnökképzés egyik célja az általános műszaki ismeretek felújítása, az e téren bekövetkezett fejlődés megismertetése azokkal, akik az alapismeretekkel régen foglalkoztak, akkor azt kell mondanunk, hogy a szakmérnökképzés ezt a feladatát már betöltötte és a jelenlegi formában való fenntartása nem indokolt, mivel az elmúlt 2-5 é vb e_n Egyetemünkre zömmel olyan mérnökök kérték felvételüket, akik a jelentkezést megelőző 1-2-5 évben, vagy éppen.a jelentkezés évében fejezték be egyetemi tanulmányaikat. Az ő esetükben nem indokolt :,az általános műszaki ismeretek felújítása" cimen a normál mérnökképzésben szereplő tananyag egyes fejezeteit oktatni.

Ezek a fiatal szakemberek sok esetb.n még nem is állapodtak meg végleg egy bizonyos szak vagy munkaterületen. Kezdő szakembereknél - és mint említettük jelentkezőink többsége • az utóbbi 2-5 évben a frissen végzett mérnökök közül kerül ki - elképzelhető, hogy szívesen foglalkoznak az oktatásra kerülő 10-15 vagy 20 tárggyal abban a reményben, hogy 1-2 éves ipari gyakorlat után olyan munkakörben tudnak elhelyezkedni szakmérnöki oklevelük birtokában, ahol hasznosítani tudják ^zeket az ismereteket. A tanulmányi idő vége felé azonban általában kiderül, hogy erre nincsen mindig lehetőség. Ha sikerül is más, a tanultakhoz közeleső munkaterületen elhelyezkedni, ott is csak egy része hasznosítható a szóban forgó ismereteknek, vagy semmi gyakorlati hasznát nem látja a szakmérnöki tanulmányoknak és ezért még a képzés folyamán lemorzsolódik vagy megszerzi az abszolutóriumot, de államvizsgát már nem tesz és oklevelet nem szerez.