Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976
1976. január 12., 3. rektori tanácsülés
- 7 - • torzulást nutet es az eredetileg t rvez^tt, lényegében önálló nunkára támaszkodó továbbképzési forne. helyett "pótegyetemmé" alakult, előadásokkal, jegyzetekkel és magával az alapcélkitűzéssel ellentétben álló Iskolás, módszerekkel. A bizonyos szempontból vitatható uunkakedvezmény formája tudományos és társadalmi' szempontból nem ♦ bizonyult ösztönzőnek; a ráfordított anyagi eszközök ezért nem gazdaságosan használtattak fel. Az önálló - irodaion feldolgozására alapitott- munka helyett kinyomtatott jegyzetekre támaszkodó módszerek elvaulását a'jegyzetek jelentős részének eladhatatlansápa is tükrözi. Az elfekvő készletek értéke 4 millió Ft. az 1961-68-ig terjedő 13,380.000.- Ft értékből; ez a veszteség a ráfordításnak mintegy 30. %-a. A részletes analízisben foglaltak alapján ez a továbbképzési forma rendkívül jelentős továbbfejlesztésre, átalakításra szorul. • . 3•/ A felsőfokú technikumot, illetve műszaki főiskolát végzett szakemberek /üzemmérnökök/ továbbképzésének problémái. • < . Az e problémával foglalkozó részletes /4 sz. mellékletben foglalt munkabizottsági jelentés analízise átfogóan tűkrözi a nem egyetemet végzett, de magasabb képesitósü technikai szakemberek problémáit. A jelentés kereteiben elsősorban az ilyen végzettségű szakemberek továbbképzésének problémáival foglalkozunk. litt a továbbképzés kritikájáról kevéssé luhet szó, mert szervezett formában ma e probléma nem megoldott. Ez idő szerint csupán a prblcmának az a vetülete szabályozott, amely a 165/1963* MM. utasításban
