Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976

1976. január 12., 3. rektori tanácsülés

- 13 -és Nevelési Bizottságának elnöke, a MTT meghivott tagja, Petrik professzor anyagából a probléma mélyebb tanulmányozásához szószerint idézzük az alábbi akat:

"Az üzemmérnöki munka egyik jellemző vonása az "objektum-irányultság", a termelési folymattal valóközvetlen, mindennapos kapcsolat. Ezek a jellemzők határozzák meg a továbbképzés tartalmát és gyakoriságát. A technikai fejlődésben éppen az objektum a gyorsabban változó elem, de igaz ez a technológiai eljárásokra, termelési módszerekre is. Ebből következik, hogy az üzemmérnöknek sűrűbben van szüksége továbbképzésre, de az rövidebb és szükebb, speciálisabb területre irányuló lehet, mint az egyetemet végzett mérnöké.

A továbbképzéssel foglalkozó irodalom az okleveles mérnökök tudásának "felezési idejét" 5-lo év közé teszi, amiből az üzemmérnöké a fentiek alapján és iparágtól függően: 3-6 évre becsülhető. Ugyancsak sokféle megoldást alkalmaznak világszerte a "folyamatos képzés" időtartamára az 1-2 hetes összevonástól az 1-1,5 éves bentlakásos tanfolyamig.

Hazai viszonyokat tekintve üzemmérnökök esetében levelező formájú loo-15o órás középtanfolyamok látszanak kedvezőnek.

Az üzemmérnökök esetében a rövidebb időtartamok mind a tanfolyamok idejére, mind az ismétlődési gyakoriságára nem a tudásszint eltéréséből, vagy valamilyen egyéb minőségi eltérésből erednek, hanem a feladatok objektumhoz kötöttségéből.

Az üzemmérnöki továbbképzés fent leirt jellegzetességeiből adódik, hogy széles spektrumú rövidebb tanfolyamok és előadássorozatok is hatékonyak lehetnek