Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1975-1976

1976. január 12., 3. rektori tanácsülés

- 13 -és Nevelési Bizottságának elnöke, a MTT meghivott tagja, Petrik professzor anyagából a probléma mé­lyebb tanulmányozásához szószerint idézzük az alábbi akat: "Az üzemmérnöki munka egyik jellemző vonása az "ob­jektum-irányultság", a termelési folymattal való­­közvetlen, mindennapos kapcsolat. Ezek a jellemzők határozzák meg a továbbképzés tartalmát és gyakori­ságát. A technikai fejlődésben éppen az objektum a gyorsabban változó elem, de igaz ez a technológiai eljárásokra, termelési módszerekre is. Ebből követ­kezik, hogy az üzemmérnöknek sűrűbben van szüksége továbbképzésre, de az rövidebb és szükebb, speciá­lisabb területre irányuló lehet, mint az egyetemet végzett mérnöké. A továbbképzéssel foglalkozó irodalom az okleveles mérnökök tudásának "felezési idejét" 5-lo év közé teszi, amiből az üzemmérnöké a fentiek alapján és iparágtól függően: 3-6 évre becsülhető. Ugyancsak sokféle megoldást alkalmaznak világszerte a "folya­matos képzés" időtartamára az 1-2 hetes összevonás­tól az 1-1,5 éves bentlakásos tanfolyamig. Hazai viszonyokat tekintve üzemmérnökök esetében levelező formájú loo-15o órás középtanfolyamok lát­szanak kedvezőnek. Az üzemmérnökök esetében a rövidebb időtartamok mind a tanfolyamok idejére, mind az ismétlődési gyakoriságára nem a tudásszint eltéréséből, vagy valamilyen egyéb minőségi eltérésből erednek, ha­nem a feladatok objektumhoz kötöttségéből. Az üzemmérnöki továbbképzés fent leirt jellegzetes­ségeiből adódik, hogy széles spektrumú rövidebb tan­folyamok és előadássorozatok is hatékonyak lehetnek

Next

/
Thumbnails
Contents