Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975

1975. június 23., 8. rektori tanácsülés

2- az államvizsgán a diplomatervekről /diplomamunkákról/ igen kevés szó esik, holott a hallgatók ezek kidolgozására jelentős munkamennyiséget forditanak /400-600 munkaóra/,- az államvizsgán feltett kérdések sokszor nem eléggé átfogóak, nem a tárgy lényegét kérdezik vissza,- az államvizsgán a hallgatók általában nem a korábbi felkészültségüknek, teljesítményeiknek megfelelően szerepelnek. A vizsgabizottságok az osztályzatok megállapításánál figyelembe veszik a teljesitményt objektiven károsan befolyásoló tényezőket.

Ennek köszönhető, hogy a sikertelen államvizsgák aránya nem haladja meg a 10-15 ot.

E megállapitások, valamint a közben eltelt néhány év szükségessé teszi általánositható tapasztalatok elemzését és esetleges intézkedések megtételét.

1. Az államvizsga rendszer általános értékelése.

A tapasztalatok bizonyítják, hogy az államvizsga - mint végső minősitő vizsga - helyes és szükséges, ugyanis az oklevél megszerzéséhez a jelöltnek képesnek kell lennie arra, hogy egyszerre több tárgyból tegyen átfogó vizsgát, bizonyítsa az általános összefüggések ismeretét. Az értékelésnél állandó visszatérő téma, hogy a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő államvizsga helyett nem lenne-e célszerű visszatérni a diplomaterv /diplomamunka/ védésre. Ugyanis sok vélemény szerint az önálló munkát igénylő diplomaterv /diplomamunka/ bizottság előtti megvédése több információt ad a hallgató önálló mérnöki munkára való alkalmasságáról, mint a több tárgyas államvizsga. A tapasztalatok és a kari állásfoglalások azt tükrözik, hogy a jelenlegi rendszer