Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1975. május 12., 7. rektori tanácsülés
4 néhány alapvető kritérium* A kéró.Őiv ezen alapvetőnek tartható kritériumokra kérdez rá, s az ezekre adott válaszokat foglaljuk e fejezetben össze. A konkrét vizsgálatok előtt szükséges megjegyezni, hogy a "világnézet" értelmezésében van hallgatóink között bizonytalanság, mégpedig általában a világnézet és különösen" a marxista világnézet"tartalmát, valamint funkcióját illetően. A hallgatók többsége elfogadja, hogy minden embernek, igy a mérnököknek Ls szüksége van tudatosan végiggondolt világnézetre. Azt azonban nem minden hallgatónk látja, hogy mivel nyújt többet a marxizmus, mint más világnézet. 1.1. Materializmus, marxista világnézet A megkérdezett hallgatók döntő többsége "materialistának" ill. "inkább materialLStának" vallja magát /рВ+24%/ s mindössze уУо "idealista" ill. 5% "inkább idealista", mig 8% nyilatkozott úgy, hogy még nincs kialakult világnézete. E számok pozitiv képet adnak hallgatóinkról még akkor is, ha figyelembevesszük, hogy hallgatóink egy jelentős része a szaktudományos oktatás és egyéb okok következtében ösztönösen materialista álláspontot képvisel. Az előző számadatok összevethetők a csoporttársakról alkotott véleményekkel. Ezek a vélemények azt mutatják, hogy hallgatóink tankör társaiknak csak 52%-át tartják matei'ialis- 1 tának /saját vélemény szerint 58%/, "idealistának" pedig. 8%ot /saját bevallás alapján 5%/. A csoporttársakról alkotott véleményekben megnőtt a "kialakulatlan" válaszlehetőség aránya /8%-ról 19%-ra/, s a csoporttársak lp%-ut a hallgatók világnézetileg közömbösnek tartjuk. A lefolytatott beszélgetések alapján úgy véljük, hogy az "igazság" a kétféle számsor kozott van. Valóban tény az, hogy igen sok hallgató nem nyilvánít olyan mértékben véleményt, hogy abból csoporttársai következtetéseket tudnának levonni világnézetére. A beszélgetések ennek okait is felderítették, mint pl. nem szoktak egymás világnézete iránt érdeklődni, a társadalomtudományi tárgyak óráin a vitában nem ueri.il ki, a tanulókör nem válik közösséggé, vannak visszahúzódó emberek, tanulóköri átszervezések, stb. A fentiek alapján az ö szes hallgatóságon belül a
