Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1975. február 24., 5. rektori tanácsülés
8 ipari Minisztérium /NIM/ a Tanreaktorban a hazai atomenergetikai szakemberképzés egyik döntő bázisát látják, melyre tervezési és szervezési feladatok is rábizhatók. A NIM felkérésére 1973-ban elkészítettük a “NIM-en belüli atomenergetikai szakemberigény és szakemberképzési program 198o-igH c. tanulmányt. Ugyanilyen anyagot készítettünk az OAB felkérésére a NIM-en kivüli egyéb főhatóságokra vonatkozóan. Ь tanulmány 1974. decemberében készült el. E munkák eredményeként ma már elég jó áttekintésünk van az atomenergetikai szakemberigényre, a szakemberek célszerű képzési programjára és az ezekből adódóan megteendő intézkedésekre vonatkozóan. Ide vonatkozó tevékenységünk eredményeinek és azok jelentőségének illusztrálására néhány adatot és következtetést közlünk. A hazai atomenergetikai szakemberigény általunk becsült adatait az 1. táblázat tartalmazza. Ezekből, valamint széleskörű megbeszéléseink nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a képzés egy részét a normál középiskolai, főiskolai, egyetemi képzés részévé kell tsnni a következő módon:- valamely kijelölt szakközépiskolában évente kell indítani egy-egy gépész, ill. villamos szakirányú osztályt ;- egy kijelölt főiskolán meg kell szervezni egy atomenergetikai ágazatot;- ABME gépész- és villamosmérnöki karán külön ágazatot célszerű szervezni atomenergetikai, ill. nukleáris műszerezési szakemberek képzésére; az indítás fokozatosan is megoldható szabadon választható előadások, ill. gyakorlatok révén. Itt kell megemlítenünk, hogy az Építés és Városfejlesztési Minisztérium /ÉVM/ megbízásából izotóptechnikai szakembereik képzési programját ugyancsak a Tanreaktor dolgozta ki. A BME Továbbképzési Intézet keretében az atomtechnikai alaptanfolyamok tervezésében és szervező-
