Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1975. január 20., 4. rektori tanácsülés
- 17 -közel azonos helyzetben van. Természetesen ebből még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy túlhaladottá váltak а коp rábbi kari kollégiumi keretszámok. Ehhez meg kell néznünk a kollégiumokban elhelyezett hallgatók szociális helyzetét is, valamint a kollégiumi elhelyezést nem nyert vidéki hallgatókat. A kollégiumban elhelyezett hallgatók szociális helyzetét mutatja a 11. táblázat, mig a 12. táblázat az eloszlásfüggvény értékeit tartalmazza. A táblázatok alapján megállapítható, hogy tapasztalható aránytalanság a karok kőzett. A kollégiumokban zömmel /84 %/ az első négy kategóriába tartozó hallgatók laknak. Ennek alapján különösen kedvező a helyzet a Gépészmérnöki és az Építészmérnöki Karon, de határozottan kedvezőtlen helyzetben van a Vegyészmérnöki Kar /legkevesebb magasabb kategóriást tud elhelyezni/. A 13. táblázat a nem kollégiumban lakó vidéki hallgatók szociális eloszlását mutatja. A táblázatból látható, hogy az első négy kategóriából 320 főt nem helyeztünk el kollégiumban. Ezek a hallgatók zömmel évismétlők, akik részére csak ritkán biztosítunk férőhelyet. A jövőben az első két kategóriában e hallgatók kollégiumi elhelyezése feltétlenül megfontolandó. A korábban tárgyalt 9. táblázat a kollégiumokban lakó külföldi hallgatók számát és a kollégistákhoz viszonyított arányát is mutatja. A táblázatból megállapítható, hogy különösen magas a külföldiek aránya a Vegyészmérnöki és a Villamosmérnöki Karokon. A vizsgált adatok egyértelműen tanusitják, hogy szükség van a kollégiumi keretszámok felülvizsgálatára, még akkor is, ha ez némileg az egy kar - egy kollégium elv rovására megy. A 14. táblázatból látható, hogy a vidéki hallgatók aránya az Épitőmérnöki Karon, mig a külföldiek aránya a Vegyészmérnöki Karon és a Villamosmérnöki Karon a legmagasabb. Az "összes rovat" ezeknek az összegét, illetve az egyetemi összeghez
