Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1975. január 20., 4. rektori tanácsülés
12 táblázatból megállapítható. A hallgatói vélemények szerint a csökkenés mértéke a menzák zsúfoltságával magyarázható. 2.3 Az állami támogatás egyéb formái Az állami támogatás egyéb formáira részben szintén az 1. táblázat tartalmazza az adatokat. Az adatok alapján megállapítható, hogy hallgatóink között a társadalmi ösztöndíjasok száma nagymértékben csökkent. Az 1960-as évek közepén ez az arányszám elérte a 30 %-ot, s pl. az 1973/74. tanévre ez 6 yé-ra csökkent, tehát összesen 449 hallgatónak volt társadalmi ösztöndija. A társadalmi ösztöndíjas hallgatóink egy része még az 5/1969. MM. sz. rendelet alapján kötött szerződéssel rendelkezik, amely hátrányos volt az állami támogatás szempontjából. A 7/1972. MM. sz. rendelet szerint társadalmi ösztöndíj szerződést kötött hallgató /jelenleg az 539 főből 376 fő/ az állami támogatás egyéb formáit is kaphatja, s e felett 400-700 forint társadalmi ösztöndíjban részesülhet /ha budapesti vállalathoz szerződött, akkor max. 300 Ft/. Véleményünk szerint ez kedvező, igy valamelyest a társadalmi ösztöndíj szerződést kötő hallgatók számának növekedését várhatjuk /pl. jelenleg az emlitett 376 főből 239 fő kap rendszeres pénzbeli támogatást/. A növekedés mértéke valószinüleg nem lehet nagy, mivel a végzés utáni állásváltoztatásokkal az egyetemi évek alatt elvesztett összeget egy-két év alatt pótolni lehet. Az 1. táblázatból látható, hogy növekedett a tandijmentesek száma, mivel a korábbi 55 %-ról mintegy 80 /ó-га emelkedett a tandíjmentesek aránya. Ez természetesen azt is jelenti, hogy csökkent a tandijat fizetők száma, s a csökkenés mértéke a fizikai dolgozók gyermekeinél jelentősebb. Ugyanakkor viszont növekedett az egy hallgató által fizetett tandij összege, a növekedés mintegy 30 %-os az összes hallgatóra, s 24 '/óos a fizikai dolgozók gyermekeire /a tandijakkal visszafizetett
