Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975

1975. január 20., 4. rektori tanácsülés

- 7 -emlékei, tapasztalatai/. Ennek alapján nevelési szempontból helyes a szavazás megtartása ekkor is, igy érthető, hogy a KISZ szervezet javasolta a februári szavazások fenntartását.

Az általános tanulmányi ösztöndij megállapításánál figyelembe lehet venni azt is, ha valamely hallgató saját hibájából nem tudta befejezni vizsgáit a vizsgaidőszak végéig,

A miniszteri utasitás szerint a halasztási engedélyben részesülő hallgató halasztott vizsgáját a vizsgahalasztás indokától és időpontjától függetlenül a vizsgaidőszakban letett vizsgának kell tóinteni. Véleményünk szerint ez kedvezőtlenül hat a tanulmányi fegyelem alakulására, mivel a rosszabb időbeosztással - s esetleg felelőtlenül - dolgozó hallgatók ezen lehetőség kihasználásával, magasabb tanulmányi eredmény elérése reményében gyakran vizsgahalasztáshoz folyamodnak /s legtöbbször eredménytelenül/. Egyetemünkön a rektori , végrehajtási utasitás e kérdésben úgy foglal állást, hogy amennyiben a halasztásra a hallgató hibájából került sor, a DJB egyéni mérlegelés alapján javaslatot tehet a kar dékánjának a tanulmányi ösztöndíjból való teljes kizárásra, vagy az ösztöndij minimumnak az odaítélésére. Az elmúlt években erre gyakorlatilag alig került sor, igy a jövőre határozott intézkedést kell hozni e kérdésben, mivel növekszik a halasztások száma /Lásd. majd a 3. pontban/.

A halasztott vizsgákkal kapcsolatban felmerül egy gyakorlati probléma is. Ugyanis az ösztöndij kereteket meghatározott időpontig meg kell igényelni, s a keret igényléskor nincs lehetőség azoknak a hallgatóknak a figyelembevételére, akik ezen időpontig nem rendelkeznek átlaggal, nem zárták le félévüket. Két-három hétnél hosszabb halasztás a DJB-ок munkáját is zavarja, s a miniszteri utasitásban rögzitett elv túlhangsúlyozása kedvezőtlenül befolyásolja a hallgatóságot is.