Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975
1974. november 25., 3. rektori tanácsülés
4 Az átlagkeresetek különböző alakulását az elmúlt években elsősorban az alapbéren kivüli jövedelmek határozták meg, mivel az átlagbérek azonos állománycsoportokban megközelítően hasonló mértékben emelkedtek. /1-1/a sz„ kimutatás/. Nagyértékü gépeink kezeléséhez egyre több és jobban képzett szakmunkásra van szükség. Egyre nehezebb feladat a javitási, karbantartási munkák ellátása. Fokozott gondot jelent az Egyetem épületeinek a tisztántartása. Az ok mindenki előtt ismeretes. Az ipar és a mezőgazdaság szívóhatása következtében az alacsony besorolások miatt egyre többen lépnek ki. A legnagyobb munkaerőmozgás évek óta e kategóriáknál észlelhető. Éppen ezért bérpolitikánknak célul kell kitűzni a kisegítő állományú munkaterületeken az 1800.- Ft. legalsó határ elérését és a szakmunkások bérének jelentős emelését. Természetesen ennek a célkitűzésnek a megvalósítása csak ütemezetten érhető el. Fedezetet az éves bérszintfejlesztési keret biztosit, de a gazdálkodó egységeknél is vannak még feltáratlan belső tartalékok. Ilyen tartalékként említhetjük meg az állandó jelleggel hosszabb időn keresztül be nem töltött álláshelyek béralapját, amelyet a dolgozók béremelésére - az álláshelyek felszámolása mellett - fel lehet használni. Ezzel a lehetőséggel egyes gazdálkodó egyи ségek már éltek a múltban is. Végezetül megállapíthatjuk, hogy decentralizált gazdálkodás esetében fokozottabb figyelemmel kell lehni a létszámmal való gazdálkodásra. Elemezni kell a várható, reális munkaerő szükségletet, a szakember ellátást és rendszeresen vizsgálni kell a munkaerő vándorlás okait. Javítani kell a munkafeltételeket és a szociális körülményeket. Fokozottabban kell törekedni az állandó dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésére.