Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1974-1975

1974. október 28., 2. rektori tanácsülés

alapjait és ennek segítségével képesek eligazodni a hazai szocialista építés és a nemzetközi osztályharc bonyolult kérdéseiben. El kell érni, hogy a hallgatók magukénak vallják a párt által megfogalmazott, a szocializmus építésére vonatkozó történelmi perspektívát, és tudatosítsák, hogy ennek elérése csak céltudatos, elkötelezett és aktív társadalmi tevékenységgel lehetséges. Ennek érdekében erősíteni kell a tudományos szocializmus oktatását, hiszen ez a tárgy kapcsolódik a legszorosabban a politikához. A marxizmus—leninizmus oktatás keretében a hallgatók ismerjék meg a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom legfontosabb tapasztalatait. Az eddiginél fokozottabban kell támaszkodni Marx, Engels, Lenin munkásságára, a többi szocialista országban, elsősorban a Szovjetunióban elért tudományos eredményekre.

— Javítani kell az ideológiai, politikai oktatás és a szakképzés összhangját, továbbá a felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkájának és a társadalmi szervezetek politikai tevékenységének összhangját. A szaktárgyak, különösen a szakképzés elméleti, alapozó tárgyainak marxista—leninista szellemű oktatása elsősorban a szaktanszékek feladata.

— A felsőoktatási intézmények állami és pártvezetése, a marxizmus—leninizmus oktatók a KISZ-szel együttműködve növeljék .azoknak a nevelési alkalmaknak a számát és színvonalát, amelyek az oktatásnál közvetlenebbül kapcsolódnak a hallgatók érdeklődéséhez, és lehetőséget nyújtanak az öntevékenység kibontakoztatásához (tudományos diákkör, politikai vitakörök, kollégiumi konzultációk stb.), segítsék az egyetemi demokrácia meglevő kereteinek tartalommal való megtöltését.

— A marxizmus—leninizmus oktatás, a világnézeti nevelés hatékonyságának fokozása nemcsak a nevelési célok, hanem az ifjúságot foglalkoztató problémák ismeretét is megköveteli. Az állami és társadalmi szervekkel együttműködve folytatni kell az ifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti arculatának vizsgálatát. Ez azonban nem lehet öncélú, hanem le kell vonni belőle az oktatásra vonatkozó következtetéseket.

b) A KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, valamint a Művelődésügyi Minisztérium szakértők bevonásával vizsgálja meg az egyetemi és főiskolai marxizmus—leninizmus oktatás tartalmi koncepcióját, és javaslatait 1975. december 31-ig terjessze az Ágit. Prop. Bizottság elé. E munkálatok során meg kell vizsgálni, hogy a pártoktatásban felhalmozódott tapasztalatok mennyiben használhatók az állami marxjsta—leninista oktatás törzsanyagának korszerűsítéséhez, nem feledkezve meg arról, hogy a pártoktatás kiforrottabb, politikailag elkötelezett, élettapasztalattal rendelkező, önkéntes résztvevőkkel dolgozik.

— Anyagi és erköcsi ösztönzéssel, az erők koncentrálásával színvonalas tankönyveket kell készíteni. Ne készítsen minden egyetem és főiskola külön jegyzetet, hanem tárgyanként az óraszámokkal és az új oktatási formákkal reálisan számoló központi tankönyvek készüljenek. A viták lezáratlansága nem lehet akadálya a tananyagok elkészítésének, viszont el kell dönteni, hogy milyen vitás kérdések szerepeljenek a tananyagokban.

— A Művelődésügyi Minisztérium tegye az oktatók, elsősorban a vezető oktatók munkaköri kötelességévé a tananyagok megírását. A Művelődésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium biztosítsa a jegyzetírás megfelelő anyagi és tudományos elismerését, az előléptetéseknél vegye figyelembe az oktatók jegyzetírói tevékenységét.

c) A marxizmus—leninizmus oktatás színvonalának emelése, hatékonyságának fokozása és a korszerű tananyagok megírása szempontjából alapvető fontossága van az ideológiai oktatás tudományos háttere biztosításának, a marxizmus—leninizmus tanszékeken folyó társadalomtudományi kutatómunka fejlesztésének. A marxizmus—leninizmus oktatás során felmerülő elméleti kérdések tudományos megválaszolása azonban nem hárulhat kizárólag a tanszéki kutatásokra, kidolgozásukba be kell vonni a többi társadalomtudományi kutatóhelyet is, elsősorban az akadémiai intézeteket. Ezt az igényt érvényesíteni kell már a következő periódusokra szóló középtávú tudományos kutatási tervek kialakítása során is.

— A marxizmus—leninizmus oktatás egysége érdekében ideológiai kérdésekről a Művelődésügyi Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiával és a pártintézményekkel együttműködve teremtsen megfelelő vitafórumot, valamint az oktatók vegyenek részt a közgondolkodást is befolyásoló ideológiai vitákban.

d) A marxizmus—leninizmus oktatás továbbfejlesztésének egyik alapvető feltétele a káderutánpótlás tervszerű fejlesztése. Ennek érdekében a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály, valamint a Művelődésügyi Minisztérium vizsgálja meg a marxizmus—leninizmus oktatás káderhelyzetét, és 1975. július 1-ig dolgozzon ki javaslatokat a káderproblémák megoldására, az oktatók képzésének, továbbképzésének rendszerére, s azokat terjessze az Ágit. Prop. Bizottság elé.

— A marxizmus—leninizmus oktatás káderhelyzetének mielőbbi javítására a társadalmi, az állami és politikai élet területén dolgozó szakembereket vonjanak be az oktatásba. A területi pártszervek — különösen Budapesten és u négy egyetemi városban a Marxizmus Leninizmus Oktatási Főosztállyal együttinü-6