Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974

1974. május 13., 8. rektori tanácsülés

- 5 -Az ösztöndíjasok szakmai fejlődését segiti elő, ha résztvesznek az oktaté munkában, Ezen a téren a tanszékek jelentős részében az a helyes gyakorlat alakult ki, hogy heti 2-4- órában terhelik őket gyakorlatok tartáséval. Ugyanakkor olyan kirivó esetről is tudunk, amikor az ösztöndijas oktatási terhelése a tanszéki átlagot meg is haladta. Néhány esetben előfordultak az átlagos oktatói munka színvonalát meghaladó feladatok is /új méréssorozat kidolgozása, új fakultativ tárgy kialakítása/. Nem tartjuk helyesnek azt a gyakorlatot, hogy az ösztöndíjast vizsgáztatással bizzák meg.

A járulékos oktatási terhelés az ösztöndíjasok esetében különböző képpen alakult; néhány esetben megítélésünk szerint a kívánatosnál nagyobb mértékű volt /pl. előkészítő tanfolyam tartása/. Egyik-másik ösztöndijas kari szintű oktatási szervezési tevékenységet végzett, felvételi vizsgáztatás, tanulókör vezetés, külföldi termelési gyakorlatok ve zetése, felvételi előkészítő bizottsági tagság, részvétel a'Kar Oktatás-Nevelési Bizottságának munkájában.

ösztöndíjasaink egy részét a tanszékek bevonták ipari megbízásos munkáik teljesítésébe. A bevonás mértékére példaként közöljük, hogy az idén végző 33 ösztöndijas közül 1973-ban 17 fő, 265-000,- Ft értékben végzett LK munkát. A részükre kifizetett jutalom 1.000,- Ft és 4-8.000,- Ft között mozgott /átlagosan 15,600,- Ft/. Az egyes karokon ezen a téren különböző gyakorlat alakult ki. Néhány karon alig, vagy egyáltalán nem vonják be az ösztöndíjasokat a RK munkákba, más karokon /Spitő-, Építész-, Közlekedésmérnöki Kar/ viszont ilyen szempontból tanársegédnek tekintik őket. Az ipari megbízásos munkákba történő korlátozott mértékű bevonást - ha a megbizás az ösztöndijas témájához kapcsolódik - helyesnek és indokoltnak tartjuk.