Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974

1973. szeptember 3., 1. rektori tanácsülés

fizika - felvételi és érettségi dolgozatát. Ez valóban csökken tené az adminisztrációs munkát is, a tanulók terhelését is /bár a szóbeli felvételi vizsgára változatlanul készülni kell/

A szóbeli felvételi vizsgák alapján a karok szinte kivétel nélkül aggályaikat fejezik ki a fizikát helyettesítő felvételi tárgyak rendszerével kapcsolatban, amely egyébként kevés esetben nyújt előnyt a felvételizőnek, hiszen Írásbelire mindenképpen készülnie kell, /három tárgyból kell felvételiznie/.

A fizika helyett szereplő szaktárgyi alapismeretek tárgyból a vizsgáztatás nem volt kellőképpen előkészítve, mivel a követelményrendszer sem világos /az érettségi tételek rendelkezésre bocsátása nem elegendő/.

t

Az ellentmondások kiküszöbölésére a fizika tantárgyat két fő csoportra lehetne felbontani! általános részre /tehát minden felvételizőre kötelező/ és speciális részre /bizonyos tipusu szakközépiskolák szerint változó/. A felvételizők mindegyik részből kapnának kérdést, s tudásuk alaposabban lemérhető lenne.

Nem talált egyértelmű helyeslésre a hozott pontok háromféle kiszámításának lehetősége /érettségivel, érettségi nélkül, esti szerint/, bár tapasztalataink szerint a megfelelt jelentkezők kb. 30-35 %-nak kedvezőbb az érettségi nélküli pontszám meghatározás. Kari vélemények szerint az érettségi figyelmen kivül hagyása más - az általános műveltség szempontjából fontos - tárgyak elhanyagolását jelentheti, ami reális veszély. Itt feladat elsősorban a középiskolai tanárokra hárul, s valóban ügyelniük kell a továbbtanulás szempontjából nem közvetlenül szükséges tárgyak alapos elsajátítására, a tanulók általános műveltségének töretlen fejlesztésére.

Az érettségi figyelembevétele mellett szól még az is, hogy szinte ez az egyetlen középiskolás jegy, amelyet nagyobb