Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974
1974. március 11., 6. rektori tanácsülés
- 7 -szocialista országok segitsége, a gazdasági integráció hatása. A gazdaságirányítás reformjára, illetve az uj irányítási rendszerre az egyetemisták szélsőségesebben reagáltak, mint az ifjúság más rétegei. Voltak olyanok is, akik a szocializmust féltették a reformtól, de nem kevesen "csodaszernek'’, mig néhányan más politikai-társadalmi reformok előszelének tekintették azt. Ma is sokan vannak hallgatóink között, akik a közgondolkodás negativ tendenciáinak erősödését a reformmal hozzák összefüggésbe. A kispolgárság, az anyagiasság, a befelé fordulás példái elsősorban végzés utáni jövőjükre vonatkoztatva hatnak. Többen vannak azok a fiatalok, akik - sokszor jószándékuan - keresik az értelmes és pozitiv cselekvés lehetőségeit, de az általunk teremtetteket nem érzik maguk számára elégségesnek. A hallgatók többségének - életkorából, intellektuális adottságaiból következően - erős a kritikai érzéke, sokszor türelmetlenek a szocializmus épitésének gyakorlatával szemb A megtanult eszmék változás nélküli megvalósulását kérik számon a valóságon, nehezen kötnek kompromisszumot - és igy a fejlődés szükségszerű ellentmondásai gyakran kiábrándultságot okoznak. Gyakran a felszini jelenségek alapján Ítélnek, a mélyebb összefüggések feltárásához a marxizmus oktatás nem nyújt elegendő segítséget. A korábban említett felmérésekben nem szerepeltek a szakmai tárgyakban végzett világnézeti nevelőmunkára vonatkozó kérdések, azoknak csupán a társadalomtudományi tárgyakkal kapcsolatosan felvetődő problémái jelentkeztek. Csak lassan terjed a szaktárgyi oktatók között /az alapozó tárgyakat is beleértve ebbe a kategóriába/ az a nézet, hogy a szakmai oktatás egyúttal a hallgatók ideológiai, világnézeti formálását is szolgálja. A marxista-leninista szemlélet az illető tárgy belső dialektikájában érvényesülve nagyon meggyőző, mig a külsőleg erőltetett ideológiai értelmezések, belemagyarázások inkább negativ hatá-
