Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974
1974. március 11., 6. rektori tanácsülés
Bár a pártszervezet, a kommunisták meggyőző munkájának eredményeként az oktatói közvélemény elfogadta, hogy a világnézeti oktatás-nevelés nemcsak a társadalomtudományi tanszékek, tárgyak és a társadalmi szervek feladata, a szakmai tárgyakban végzett világnézeti nevelőmunka még nem általános. Ha a marxista-leninista szemlélet, a dialektikus gondolkodásmód a szakmai tárgyakban maradéktalanul érvényesülne, az hallgatóink számára lényegesen meggyőzőbb lenne. A közoktatás egész rendszerére, igy természetesen felsőoktatásunkra is igaz az MSZMP KB megállapitása, amely szerint: "... 12-lb évi tanulás után sem alakul ki ifjúságunkban a növeKvő igényeknek megfelelő korszerű világkép és gondolkodás a természet, a társadalom és az emberi alkotótevékenység leglényegesebb összefüggéseiről, törvényszerűségeiről, a hazánkban és a világban végbemenő társadalmi folyamatokról..." és ennek okai: "Marxista világnézeti és politikai nevelésünk gyengeségei jórészt a túlterhelő, sokszor megtanithatatlan és a valóságtól elszakadt elméletieskedő tananyagból fakadnak. Erkölcsi nevelésünk esetében pedig a negativ társadalmi, környezeti hatások mellett a társadalmi-közösségi tapasztalatok korlátozott volta - a közösségi nevelés gyengesége a lényeges ok. A tanulók és a hallgatók társadalmiközéleti tapasztalatai viszonylag szűk körre korlátozódnak, ... nem adnak kellő keretet az aktivitás kibontakoztatására, a közösségi élet nehezen fejlődik". A feladatokról a következőket Írja a KB határozata: "... aktiv, kezdeményező, alkotó személyiségeket kell nevelni. Meg kell alapozni a tanulók világnézetét...- 2 -I*