Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1972-1973
1972. október 16., 2. rektori tanácsülés
=> 6 ^ kérdésekre is® A munka középpontjában a mütereni-oktatás /atelier rendszerű oktatás/ módszertani és tartalmi fejlesztései a tervezési tanszékek közötti együttműködés fejlesztése és a tervszerű módszertani kutató-fejlesztő munka megindítása állt® Újabb rajztermek átalakítása műteremmé segítette elő ezt a munkát® Bár még nincsen minden feltóteljbiztositva, ma már 25 tanulókor rendelkezik állandó tanulóköri helyiséggel® A. villamosmérnöki Kar módszertani szempontból a "tervezz, építs, mérj^. elv széleskörűvé válását tekinti az egyik jelen-., tős eredménynek® A Folyamatszabályozási Tanszék a több éve kidolgozott és jó eredményekkel járó bázis-banszék rendszert fi*= nomitotta tovább® A rendszer lényegei- A hallgatók kicsiny /egy-két-három fős/ csoportjai a 8® félévtől kezdve egy oktató közvetlen irányításával olyan nagylélegzetű feladat kidolgozásával foglalkoznak, amely- sikeres előrehaladás esetén - diplomatervvé fejleszthető® — A hallgató a feladatot kiadó tanszéken - a bázis-tanszékenállandó helyet kap, ahol nemcsak a feladata kidolgozásával foglalkozhat, hanem egyéb munkáját /tanulás, más feladatok kidolgozása, stb»/ is végezheti® A Műszer- és Méréstechnika Tanszék oktatásfejlesztésének ez évi legfontosabb munkája az önálló laboratóriumi rendszer továbbfejlesztése volt* A 8® félév elején minden hallgató megadott témái; közül egy-egy önálló mérnöki feladatot választhat ki® A feladatok olyanok, hogy a hallgató a mérnöki munka minden fázisán keresztül jut® A munka irodalmazással kezdődik, modellezéssel, illetve tervezéssel folytatódik, majd a hallgatók meg^ építik a tervezett áramköri egységet, bemérik a berendezést és eredményeiket kiértékelik, majd dokumentálják a munkájukat® Az e félévben kiadott feladatok döntő többsége számítógépek felhasználását igényli, másrészt a tanszéken levő számítógéphez
