Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1972-1973

1973. június 4., 7. rektori tanácsülés

Egyetemünk női dolgozói közül mintegy háromszázan végeznek oktató-nevelő és tudományos-kutató tevékenységet* Körülbelül ezernyolcszáz személy zömmel igazgatási, adminisztrációs és kisegitő területen dolgozik. A különböző területeken dolgozó nők helyzetének vizsgálata során, az egyes kategóriáknak megfelelően, más-más problémák es feladatok jelentkeztek.

л jelentések elsősorban a legutóbbi rektori határozatok végrehajtásával kapcsolatban tett intézkedéseket tartalmazzák. Ezen túlmenően több jelentés foglalkozik az oktató nők helyzetével kapcsolatos más lényeges kérdésekkel is, mint pl. a tudományos fokozatszerzés lehetőségei, a külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvétel. E téren az egyenlő munkahelyi feltételek biztosítása ellenére is lemaradás tapasztalható /pl. Épitészmérnöki, Epitőmérnöki Kar/.

A határozatok szellemének megfelelően intézkedések születtek a nők vezetésbe való bevonására. Az Épitészmérnöki Kar egyik dékánhelyettese, a I.íarxizmus-leninizmus Tanszékcsoport vezetője, a Filozófia Tanszék helyettes vezetője, a Martos Flóra Kollégium igazgatója és annak helyettese, az Igazgatási Osztály vezetője, a Pénzügyi Osztály vezetője, a Központi Könyvtár két osztályának vezetője a nők közül került megbízatásra. Ugyanakkor az Epitőmérnöki Kar jelentése megállapítja, hogy "vezetőbeosztású oktatónő igen kevés van". Fokozott figyelmet kiván fordítani az egyetemi és kari szintű bizottságok tisztségeinek betöltésénél a nődolgozókra a Vegyészmérnöki Kar.

Az oktatás fejlesztéséből a nők - a Gépészmérnöki Kar kivételével - részarányuknál nagyobb súlyt vállalnak. A Gépészmérnöki Kar jelentése javaslatot tesz a női oktatók számának növelésére, amit a női hallgatók létszámának növekedése indokol.

Általában megállapítható, hogy a szakmai-tudományos fejlődés lehetősége egyformán adott a nők és a férfiak számára. A viszonylagos lemaradást a nők munkahelyen kivüli /családi, ház-