Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1970-1971

1971. február 1., 5. rektori tanácsülés

- 32 -A karok fő feladata változatlanul az oktató-nevelő munka szervezése és irányítása® Ugyanakkor nem törekedhetnek a régi értelemben -vett autarchiára® Szélesebbé kell válnia a beoktatásnak és csökkennie kell a párhuzamosságoknak g •*

Sem az Egyetem, sem a kar nem képes az általa müveit területeken, ezek heterogén volta miatt, a tudományos munkát részleteiben irányítani® $z átfogó és ugyanakkor részletekbe menő irányítása csak a karnál kisebb és ezért áttekinthetőbb szervezetben valósulhat meg a kivánt szinten®

Eddigi vizsgálataink^ tapasztalatai és számos külföldi példa értékelése alapján az erők koncentrálására szolgáló szorosabb vagy lazább társulások különböző alapelvek szerint hozhatók létre® Az egyik lehetőség a szőkébben értelmezett azonos tudományágat művelő tanszékek, szervezeti összevonása tisztán horizontális intézetté /pl. Matematika, Eizika, stb©/ a másik lehetőség tágabban értelmezett tudományágat művelő esetleg egymásra épülő tanszékek összevonása, jellegében ugyancsak horizontális intézetté /pl® vizépités, anyagvizsgálat - mechanikai technológia, gazdaságtan és szervezéstudomány, stb®/, végül az oktatási folyamatban egymást követő tanszékek teljes sorának összevonása vertikális intézetté /pl® Matematikától kezdve az alapozó tárgyakon át a szaktárgyakig/®

E lehetőségek közül Egyetemünkön csak az első két forma megvalósitását látjuk indokoltnak©

Az intézetek kari, kivételesen közvetlen rektori /rektorhelyettesi/ irányitás alatt működnek®

Meghatározott határterületi képzés vagy oktatási célprog—

• ram hatékonyabb és gyorsabb megvalósitására külön intézet szervezése látszik célszerűnek® Ez a szervezeti forma általában a gyors fejlődés okozta újabb igények rugalmas kielégítését, a kísérleti jellegű oktatás, oktatási kísérletek, stb® elősegítését is célozná®