Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1970-1971

1970. december 1., 4. rektori tanácsülés

2 -nyelvtudása a többség tudásánál jobb. A technikumokból, szakközépiskolákból jövők idegennyelvi képzettsége kevésbé megfelelő. Bizonyos visszaesés Tapasztalható a katonai szolgálatteljesités után tanulmányaikat megkezdő hallgatóknál is. E problémák megoldása összefügg a középiskolai képzés egészével és csak hosszabb távon képzelhető el. Egyetemen belül az előképzettséget figyelembevevő csoportok kialakítása a lehetséges ut, amit már jelenleg is alkalmaznak több karon és évfolyamon,

A nyugati nyelvek oktatásánál a fő problémát az okozza, hogy a hallgatók többsége - előtanulmányok hiánya miatt - a

III. éven kezdi meg a választott nyelv tanulását. Márpedig a kezdő.csoportokban az adott heti két órás órakeretben erőltetve is csak a könnyebb szakszövegek olvasásának szintjéig lehet eljutni,

2.2 Tartalmi kérdések

A műszaki egyetemi idegennyelvi oktatás - figyelembevéve a rendelkezésre álló órakeretet - elsősorban a szakszöveg fordítási készség kifejlesztését célozza, emellett lehetőség szerint az oktatott nyelv aktiv használatában való jártasság elősegítése is a cél.

Ennek megfelelően az egységesen szükséges alap nyelvtani ismereteken és szókincsen túl műszaki szakszövegek fordításával foglalkoznak a hallgatók.

Az előzőeken vázolt célokon túl csak egyes speciális haladó csoportoknál, illetve fakultativ képzésen belül lehet feladatokat kitűzni.

A karok többsége a kötelező, ill. választható idegen nyelvek /orosz, ill. angol, német, francia/ jelenlegi kialakult rendjét jónak tartja. A Közlekedésmérnöki Kar uj tanterve szerint a III. éves hallgatók választhatnak, hogy az orosz