Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965

1964. szeptember 10. (1-21.)

- Io ­az Egyetemi Tanáccsal kívánjuk a Rektori Tanács hatáskörét helyettesíteni, akkor nyilvánvaló, hogy az nem jár jó ered­ménnyel. Egyetemi Tanácsüléseket kéthavonként szeretnénk tartani és természetesen lehet hogy egy-egy időszakban ha­vonta lesz, attól függően, hogy milyen feladatok lesznek. Egyébként meg szeretnem jegyezni, hogy a készülő egyetemi tipus szervezeti szabályzat is az Egyetemi Tanácsot teszi meg a rektor legfontosabb tanácsadó szervének. Bozsó elvtárs említette, ho^y az elmúlt időszakban bizonyos sorbakapcsolás volt a problémákban* Voltak olyan kérdések, amelyeket a Pártbizottság vitatott meg, azután került a Rek­tori Tanács és végül az Egyetemi Tanács elé. Ha megnézzük a résztvevőket, nem sok különbség mutatkozott közöttük számarány és összetétel tekintetében sem és ami a legérdekesebb volt, ennek ellenére bizonyos változásokon mentek keresztül a ha­tározatok. Ez a rendszer alkalmas Volt arra, hogy seha senki .ne tudja, hogy miben állapodtunk meg. Ezt a rendszert- szeret­ném az úgynevezett párhuzamos kapcsolással megszüntetni és jobbá tenni, ami abból áll, hogy egyes alapvető kérdéseknek, mint pl. a jelenlegi probléma is, hogy az egyetem soronlévő feladatait közösen megvitatjuk, a Pártbizottság és a Rektori Tanács tagjaival közösen kialakítjuk véleményünket és sokkal kevesebb ellentmondás lesz, mert közvetlenül a zöldasztalnál tudjuk tisztázni az összes felmerülő problémákat. Lesznek olyan kérdések, amelyeket egyedül az Egyetemi Tanács fog megvitatni, természetesen az Egyetemi Tanácsülésen ott lesz a Pártbizottság, a Szakszervezet kiküldötte és módjában áll véleményt nyilvánítani, sőt vitát is kezdeményezni bármi­lyen esetben, amit igyekszünk tekintetbe venni. Ugyanígy lesz lehetőség, hogy tisztán politikai kérdéseket egyedül a Párt- bizottság vitat meg^ ő terjeszti fel a felsőbb szervei felé és az egyetem vezetőségének, ha kap meghívást, résztvesz a PB ülésén és megmondja, hogy mi az Egyetem álláspontja bizonyos kérdésekben. Ez jobban hozzá fog járulni szintén a felelősség kérdésének kidomboritásához, nem beszélve arról, hogy ilyen módon lényeges időnyereségre teszünk szert és elősegíti mun­kánk jobb elvégzését. A következő kérdéscspport amire ki szeretnék térni a káder­kérdések. Az Egyetem volt rektora Gruber elvtárs többször hangsúlyozta azt, hogy minden Egyetem annyit ér, amennyi a tudományos minősítéssel rendelkező kádereink szama. Ebben sok igazság van. Miért mondom,"hogy sok igazság van ebben, ezt is meg fogom magyarázni. Sokan láttunk futball csapatot, amely­ben tizenegy sztár játszott és mégis kikaptak egy másodósztá- lyu csapattól. Tehát nem minden maguk a káderek, azt is szük­séges, hogy ezek a futballisták leadják egymásnak a labdát, és mindig annak adják át, aki a legjobb helyzetben van és leg­alkalmasabb a gól lövésére. Azért az nem baj, ha jó káderek állnak akár a futballcsapat, akár a Műszaki Egyetem^rendel- kezésére. ín is nagyon fontosnak tartom a kádorkérdést,_aat, hogy az egyetemi"oktatök kellő színvonalon legyenek. Ehhez \

Next

/
Thumbnails
Contents