Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965

1964. december 3. (22-44.)

— 16 — A másik ddala a kérdésnek a módszertani probléma, amelyek­ben itt a helyszínen mi magunk is tehetünk jelentős javí­tásokat. A levelező oktatás fennáll, ezt mi tovább folytatjuk legalább hat évem keresztül, igy ezt a kérdést nem szabad lebecsülnünk. Próbálkoznunk kell azzal, hogy módszertani tekintetben további eredményeket érjünk el. Nem tartaná helyesnek, ha olyan állás- foglalásra törekednénk, hogy most módszertani útmutatókat iras- sunk-e, vagy amit Retter elvtárs is javasolt, ilyen szükebb értelmű összefoglalókat. Mind a kettőt nevezhetjük módszertani útmutatónak és úgy kell megldani a kérdést, ahogy ezt leghatá­sosabb és legeredményesebb az egyes szaktárgyaktól és az egyes alapozó tárgyaktól függően. Hogy ebben az irányba kellene to­vább fejlődnünk, ezt rendkívül foltosnak és jelentőségteljes­nek tekinti. A szakmábahelyezés kérdésében azt javasolná, hogy az Oktatási osztályon keresztül kérjük a dékáni hivatalokat, hogy amennyi­re az erejükből telik a vállalatokhoz irt levelek formájában hívják fel az ottani vállalatvezető, személyzeti Osztályvezető figyelmét arra, hogy milyen jelentősége van ennek szakmába he­lyezésnek. Ha nem is loo%—os frontáttörést, de jelentős előre­haladást lehetne elérni. Amit Retter elvtárs a szemeszterek felbontásáról mondott, rend­kívül megfontolandónak tartja és javasolja kísérletképpen né­hány tagozaton ezt kipróbálni olyan formában, hogy az eddigi konzultációk helyett lehetővé tenni a levelező hallgatók szá­mára. hogy a szemeszter folyamán bármikor bizonyos szervezett formában vizsgát tehessen. Pl. két hónppig tanulják a fizikát és feljönnek, levizsgáznak a jelenlegi konzultációk helyett. A konzultációt vizsgák előtt biztosítani kell a hallgatóság számára. Jól tudja azokat az ellenérveket, amik ezzel kapcso­latban felmerülnek, hogy ennek a koncentrált tanulásnak a ha­tásfoka még sokkal rosszabb, mégis az emberek teherbiróképes- ségét figyelembevéve - mivel nem tudnak egyszerre öt-hat tár­gyat tanulni, ilyen módon elősegíthetnénk fejlődésüket. Reméli, hogy sikerült minden kérdésre kitérni és ez a mai Ta­nácsülés, amit a Rektori Tanács és összevont Pártvégrehajtó bizottsági értekezletként tartottunk nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy kritikus szellemben feltárjuk a nehézségeinket, hogy pozitív javaslatokat tegyünk. Örömmel kell üdvözölnünk azt, hogy odáig fejlődtek a politikai és társadalmi viszonyok, hogy ezzel a kérdéssel ilyen formában tudtunk a jelen helyzetnek foglalkozni és teljesen egyetért azokkal az elvtársákkal, akik azt mondták, hogy nem valószínű, hogy ez volt az utolsó ülés ebben a tárgyban. Erre még vissza kell térnünk, de ha ezeket a javaslatainkat ilyen formában meg tudjuk tenni, azt hiszi nagy lépéssel előbbre sikerül jutni.

Next

/
Thumbnails
Contents