Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964
1964. május 22. (149-159.)
6 oktatók között milyen mértékben van elterjedve a pozitivista felfogás. Az ideológiai munka terén ezekkel a kérdésekkel jobban kell foglalkozni. 2./kérdés: A tudományos munka célja a magasszintü tananyag összeállításához megfelelő alap nyújtása. Tekintettel arra, hogy az egyetem elsődleges feladata ez, a docensi állások betöltésénél a kandidátusi fokozat megkövetelését fenn kívánja tartani a Művelődésügyi Minisztérium, de jelenleg nem látszik lehetségesnek a merev álláspont fenntartása. A múlt évben iw voltak kivételek. Ez az adott esetben is várható. Amikor a tanszék oktató-munkája a kutatómunkával nem kapcsolódik össze, előfordulhat, hogy a kinevezéseknél eltekintenek a kandidátusi fokozat megkövetelésétől és elsősorban az oktatómunka lesz a docensi kinevezés mércéja, mivel adott esetben a tudományos munka nem segíti az oktató munkát, attól eltér. Az egyetemi tanárok doktori címét mint követelményt korai lenne feltételként megszabni még, de az irányzattal egyetért a Művelődésügyi Minisztérium. A pedagógiai képzettséggel kapcsolatban Dr.Polinszky R-ároly miniszterhelyettes, és Rigler György főosztályvezető elvtársak álláspontja az, hogy a jövőben sokkal nagyobb súlyt kell helyezni erre, mert vannak problémák. Ezt bizonyítják a rossz előadók, az elő nem készített gyakorlatoknál a fegyelmezetlenségek. A Művelődésügyi Minisztérium egyetért azzal a kezdeményezéssel, hogy az oktatók számára pedagógiai tanfolyamokat rendezzen az Egyetem bizonyos időszakonként, a fiatal oktatók részére. Szükséges megismertetni ezt a területet, a fiatal oktatókkal, az idősebbekkel pedig többet kell foglalkozni az Oktatási Osztály irányításával a pedagógiai módszertani kérdésekkel. Tehát vitajellegű pedagógiai kérdésekkel való foglalkozással vihető előbbre ez a probléma. Felsőoktatási szinten nincsenek még kialakult módszerek. A hibák kiküszöbölésére javaslatok szükségesek. Az ipari gyakorlat kérdése nagy probléma, de radikálisan nem oldható meg, mivel az utánpótlás a most végzettekből adódik. A munkakönyv egyedül nem lehet alapja az ipari gyakorlatnak, mert az évtizedekkel előtti gyakorlat csak akkor lehet jó, ha az a mai ipari kapcsolatokkal párosul. A fiataloknál lehet kihelyezésről is szó, a tanszék terhelésétől függően, kevésbé terhelt félévben. A káderfejlsztési terveknél foglalkozni kell a reálisan lehetséges eszközökkel, meghatározott céllal, feladatokkal, időre félállásba való kihelyezéssel, sőt termelési gyakorlatok veatésével összekapcsolni ezt a problémát.
