Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964

1963. szeptember 26. (9-19.)

8 A második kérdés a jegyzetkiadás, valamint tankönyvkiadás, ezzel kapcsolatban a levelező oktatás problémája. A harmadik feladat a távlati fejlesztési terv lezárása még ebben az esztendőben. Az Egyetem munkatervének bevezető része helyes, bár ki lehet­ne még egészíteni. További részének két nagy hibája van, egyik, hogy egy lényeges kérdés kimaradt éspedig a káderkép­zés. A 7*oldalon beállított "A karok káderigényének kielégi- tettsége" c. napirend felesleges. Miért kell erről a karok­tól jelentést kérni? Többször kellene viszont szerepelnie a munkatervben annak elemzése, hogy milyen eszközöket lehet igénybe venni ennek a kérdésnek a megoldására. A másik fogyetékossága, hogy általában kevés az átfogó elvi anyag, összesen három kérdés vap benne, amely elvi politiká­ját tartalmazza az Egyetemnek. Javasolja a káderkérdések ilyen felfogását kardinálisán szerepeltetni a munkatervben. A ká­dermunkával rendszeresen kell foglalkozni mégpedig minden emberrel kapcsolatban. Javasolja a hallgatók nevelésének kérdését alaposabban meg­vizsgálni. Érdemes lenne ezt a kérdést karonként megnézni. Nem lehet ezt a kérdést úgy elintézni, hogy beszámoló a diák­otthonok munkájáról. Javasolja önálló kérdésként felvetni a hallgatók tanulmányi fegyelmének problémáját. Javasolja továbbá a karok vezetésének kérdését felvetni, úgy ahogy a karok is vizsgálják egy-egy tanszék helyzetét. Sok olyan apróbb probléma van, melyek megoldására várnak, igy p&. a központi teremgazdálkodás megoldása, vagy az aula akuszti­kájának problémája. Ezek már felmerültek megoldásra váró kér­désként, de semmi nem történt még bennük. A szabályzattervezettel kapcsolatban javasolja, hogy az Egye­tem várja meg a minisztériumi tervezetet, mely legkésőbb ok­tóber lo-ig az Egyetemre kerül. Ezzel kapcsolatban sok vita merült fel. Lényege az Egyetem hatáskörének megerősítése, fenn­tartva a maximális centralizmust, az Egyetemen belül a rektor és dékánok egyszemélyi felelősségét, a Rektori Tanács és az Egyetemi Tanács javaslattevő szerepét. A Tervezet nagymérték­ben növeli a kari és egyetemi tanácsok szerepét. A tipussza- bályzatot meg kell vitatni, csak azután lehet megkezdeni a saját szabályzat elkészítését, amit pövő tavaszig kell befejez­ni. A rektornak és dékánoknak joguk van minden kérdésben dön­teni, ellentétben Holló dékán elvtárs által elmondottakkal, mert a tanterv nem mellékes dolog, oktatáspolitikai kérdésről van itt szó, amely figyelembeveendő. És itt felhívja a figyel­met azokra a kérdésekre, melyekben a kormány és a Párt segít­sége igénybevehető, ilyenek pl. az oktatói státusz és a nem­oktatói státuszok kérdése. ./ *

Next

/
Thumbnails
Contents