Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964
1963. szeptember 26. (9-19.)
8 A második kérdés a jegyzetkiadás, valamint tankönyvkiadás, ezzel kapcsolatban a levelező oktatás problémája. A harmadik feladat a távlati fejlesztési terv lezárása még ebben az esztendőben. Az Egyetem munkatervének bevezető része helyes, bár ki lehetne még egészíteni. További részének két nagy hibája van, egyik, hogy egy lényeges kérdés kimaradt éspedig a káderképzés. A 7*oldalon beállított "A karok káderigényének kielégi- tettsége" c. napirend felesleges. Miért kell erről a karoktól jelentést kérni? Többször kellene viszont szerepelnie a munkatervben annak elemzése, hogy milyen eszközöket lehet igénybe venni ennek a kérdésnek a megoldására. A másik fogyetékossága, hogy általában kevés az átfogó elvi anyag, összesen három kérdés vap benne, amely elvi politikáját tartalmazza az Egyetemnek. Javasolja a káderkérdések ilyen felfogását kardinálisán szerepeltetni a munkatervben. A kádermunkával rendszeresen kell foglalkozni mégpedig minden emberrel kapcsolatban. Javasolja a hallgatók nevelésének kérdését alaposabban megvizsgálni. Érdemes lenne ezt a kérdést karonként megnézni. Nem lehet ezt a kérdést úgy elintézni, hogy beszámoló a diákotthonok munkájáról. Javasolja önálló kérdésként felvetni a hallgatók tanulmányi fegyelmének problémáját. Javasolja továbbá a karok vezetésének kérdését felvetni, úgy ahogy a karok is vizsgálják egy-egy tanszék helyzetét. Sok olyan apróbb probléma van, melyek megoldására várnak, igy p&. a központi teremgazdálkodás megoldása, vagy az aula akusztikájának problémája. Ezek már felmerültek megoldásra váró kérdésként, de semmi nem történt még bennük. A szabályzattervezettel kapcsolatban javasolja, hogy az Egyetem várja meg a minisztériumi tervezetet, mely legkésőbb október lo-ig az Egyetemre kerül. Ezzel kapcsolatban sok vita merült fel. Lényege az Egyetem hatáskörének megerősítése, fenntartva a maximális centralizmust, az Egyetemen belül a rektor és dékánok egyszemélyi felelősségét, a Rektori Tanács és az Egyetemi Tanács javaslattevő szerepét. A Tervezet nagymértékben növeli a kari és egyetemi tanácsok szerepét. A tipussza- bályzatot meg kell vitatni, csak azután lehet megkezdeni a saját szabályzat elkészítését, amit pövő tavaszig kell befejezni. A rektornak és dékánoknak joguk van minden kérdésben dönteni, ellentétben Holló dékán elvtárs által elmondottakkal, mert a tanterv nem mellékes dolog, oktatáspolitikai kérdésről van itt szó, amely figyelembeveendő. És itt felhívja a figyelmet azokra a kérdésekre, melyekben a kormány és a Párt segítsége igénybevehető, ilyenek pl. az oktatói státusz és a nemoktatói státuszok kérdése. ./ *
