Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963
1963. február 18. (98-105.)
dr. Elek Tibor rektorhelyettes: Az intézetté szervezést az aspirantura és a kutatás szempontjából is fontosnak tartja, elsősorban alaptárgyaknál. Megítélése szerint a tervezetnek helytelen az a koncepciója, hogy a félüzemi laboratóriumokat nem kell fejleszteni. Véleménye szerint a félüzemi laboratóriumok kialakítását tovább kell folytatni. Dr.Varsányi dyöryy dékán egyetért Elek rektorhelyettes elvtárssal és kiemeli, hogy az üzemekben nincs lehetőség félüzemi kísérletekre, éppen ezért szükséges az Egyetemen félüzemi laboratóriumokat létesíteni. Főcze Lajos elvtárs felveti, hogy sem szociálisy sem egész- ségügyi, sem sport, sem kulturális beruházásokról a tervezetben nincs részletesen említés. Kéri, hogy ebben a kérdésben a KISZ Bizottságot feltétlenül hallgassák meg. dr. Dcvics József elvtárs szerint a 2o éves terven vitázunk de vannak korábbi feladataink is pl. központi tanszékek közös irányítása. Véleménye szerint a társadalomtudományi tanszékekhez külön rektorhelyettes kelly függetlenül a Jelenlegi adottságoktól. Az akadémiai intézetek kitelepítéséről nincs szó a tervezetben.-A 25 fős tanulóköri létszám, túlzott. Javasoljay hogy a bizottság 2o főben állapítsa meg 'az optimális tanulóköri létszámot. Ka gépészmérnöki kar két karra, a villamoskar három karra oszlik, akkor általában 4oo—as előadóterem tervezését javasolja. A 25 fős tanszéki oktató létszám rendkívül magas legfeljebb maximum lehet. Ideálisnak a lo-15 létszámú tanszékét tartja. Pálfai Pál elvtárs tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy a tervezetben 12 hónapi munka van. Ez alatt az épiués szempontjából 12 hónapot vesztettünk. Az a fő feladat, hogy az utasítás-tervezet most olyan állapotba kerüljön, hogy kellő alapot adjon a kari munkához. Ha az építéssel elkésünk, később előállhat az a helyzet, hogy a hallgatókat nem tudjuk leültetni. A tervet nem érinti a vezetés kérdése, az intézetesités, stb. Nyilvánvaló, hogy a 16 ezres létszámot jobb szervezettel kell irányítani. Az asszisztencia nevelése a jelenlegi arányok mellett már megoldhatatlan sok helyen. Ehhez több docens és professzor kell. I6ezer hallgatót nem lehet kizárólag az asszisztencia kezére adni. Az utánpótlás az alsó kategóriából történik, ezért olyan káderfejlesztési tervet kell kidolgozni, amelyikben nagyobb lehetőség van a tudományos fokozatok megszerzésére. Második főfeladat a vezető káderek utánpótlási tervének elkészítése. Felvetődik a kérdés, hogy ki bírálja, ki hagyja jóvá ezt a tervet majd. A megadott tervszámok nem egeszen biztosak. ./