Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1961-1962
1962. május 28. (205-214.)
- 4 Dr. Varsányi yörgy dékán: Véleménye szerint nincs különbség a páros, vagy páratlan félévben történő szigorlatoztatásnál." Ha valaki páros félévben megbukik, szeptemberben, majd -télen, pótszigorlatozhat, viszont ha paratlan félévben bukik, tehát február elején, nyár elején, illetőleg végén ismét szigorlatozhat. Elnök: A szigorlaton való elbukás azt mutatja, hogy nincs az illető felkészülve, tehát furcsa, ha tovább beiratkozik úgy, hogy az alapokból nincsen meg a felkészültsége. A páratlan*félévre való beiratkozás logikusább, mert a hallgatóság nagyobbik része úiár szeptemberben leszigorlatozik. Ha páros félévben történik a bukás, a gyengébbeknek több idejük marad a felkészülésre, mert nyáron tanulhatnak. dr. Dgyics József elvtárs: Javasolja, amit a Rektor körvonalazolt már, hogy a kar vizsgálja felül, hogy nem okoz-e túlterhelést és nem veszélyezteti^a hallgatók folyamatos felkészültségét a páratlan félévben történő vizsgáztatás és ha a kar úgy látja, hogy nem hátrányos az eddigi tapasztalatok alapján - akkor ennek eldöntésére a vegyészkar illetékes. Azt tapasztalta, hogy a legkisebb szigorlati lemaradás éppen a vegyészkaron van. dr. Lettner Ferenc rektorhelyettes: Véleménye szerint a vegyészkar az eddigi tapasztalatai alapján az eddigi gyakorlatot látja helyesnek. Általános benyomása az, hogy jó lenne inkább ezt a kérdést egységesen rendezni a három karon. Dr. Varsányi György dékán: Kéri a Tanács tagjait,fogadják el azon javaslatát, hogy a karon megszüntetik a hosszú halasztásokat, ellenben sikertelen szigorlat esetén maximum a következő félévre iratkozhassék be a hallgató pl. a 4.félévben ha megbukott, akkor az 5.félévre iratkozzék be. Egyben kéri a Tanács tagjait, hogy tegyenek előterjesztést a Művelődésügyi Minisztérium felé^az ösztöndíj-elbírálásába a szigorlat ne számítson bele Elnök: Elfogadja Varsányi elvtárs javaslatát és rátér a Villamos %!ar anyagának tárgyalására. Dr. Kozma László dékán: A villamos karon szó volt arról, hogy á fizika oktatást két részre bontjuk, a 2. és 3. félévben erősen kísérleti fizika oktatás lenne, majd a termelési gyakorlattól függően a 8. és 9. félévben elméleti fizika oktatás, ahol ideológiai ráhatást is elképzelnek. Az írásban már leszögezett álláspontot az oktatási reformbizottság megtárgyalta, de tekintettel arra, hogy a sokszorosítóban az anyag nem készült fel, igy kari tanács elé nem kerülhetett. Ha ez megvalósul, akkor a 2. és 3. félévben a fizika első része nem igényel szigorlatot és álkor csak három tárgy maradna, a matematika, a politikai gazdaságtan és a villamosságtan, mint szigorlati tárgy. dr. Elek Tibor rektorhelyettesi Egyetért azzal, hogy a 2. és 3. féléves kísérleti fizika ne legyen szigorlati tárgy, azonban később, amikor mindhárom tanszék, tehát Gombás, Simonyi és kovács professzorok tanszékei befejezik az előadott anyagot, akkor a fizikából mint tantárgyból szigorlatozhatni kellene.
