Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1960-1961
1960. november 21.(30-34.)
- 2 temi Reformbizottság munkaterve jó. A Reformbizottságba tBbb fiar- tál oktatót kell meghívni. A reform végrehajtásánál meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyeket különösebb befektetés nélkül is meg lehet valósítani. A Gépészmérnöki Kar kutatási szak létesítését vetette fel. A docensi kinevezésre javasoltakkal a Minisztérium egyetért, de meg kell vizsgálni, hogy a következő évben kit tart az Egyetem alkalmasnak professzori kinevezésre. A káderfejlesztési tervet a tanszéki vitákon kell kialakítani. Erősíteni kell a vita politikai jellegét. Általában a tanszéki oktatókról alakított vélemények túl pozitívak. A személyi minősítéseket sürgősen be kell fejezni. A Művelődésügyi Minisztérium szükségesnek tartja, hogy a rektori apparátus osztályait műszaki végzettségű munkaerőkkel kell megerősíteni. A bérrendezés végrehajtása általában az Egyetemeken megfelelően volt megoldva. A tudományos munka szervezésében és irányításában az Egyetemnek nagyobb szerepet kell vállalnia és mintegy tervező irodaként kell működni. Rigler György elvtárs bejelenti, hogy a Tervhivatal a hallgatói létszámot 3o %-al javasolja megemelni. Molnár János miniszterhelyettes szükségesnek tartja, hogy az egyetem év elején összoktatói közgyűlést tartson, ahol a Rektor értékelje a Karok és dékánok munkájának pozitív és negativ oldalait. A tananyag korszerűsítésének irányelveit a Karok március 31-ig vitassák meg. Ebben az évben meg kell határozni a tárgyak célját, a képzés módját, a tanszékek profilját. El kell készíteni a tantervet és a bevezetendő reform anyagi kihatásait is ki kell dolgozni. Több öntevékenységet és kezdeményezést vár az Egyetemektől. A vegyészmérnök képzésnél felmerült kettős álláspontot tisztázni kell. Helyesnek tartaná, hogy az oktatói tudományos ülésszakon a professzorok szakmai és politikai jellegű előadásokat is tartanának. Nem tartja helyesnek a félállások és személyi fizetések fenntartását. Az oktatók tudományos fejlődése érdekében jobban kell élni a rendkívüli fizetéses szabadság engedélyezésével és a hosszabb ideig tartó külföldi kiküldetésekkel. Megvizs— gálandónak tartja az előadási órák ellenőrző látogatását. Általában nem kielégítő az Egyetemen a bírálat és a szükségszerinti felelősségrevonás. Az Egyetem és az ipari tároák kapcsolatára vonatkozóan az a Minisztérium állásfoglalása, hogy az Egyetem csak a Művelődésügyi Minisztériumon keresztül kezdjen tárgyalásokat a tárcákkal. A tudományos munkára vonatkozóan megállapítja, hogy az ötletszerűség helyett az Egyetem Tudományos Tanácsa, az Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium egybehangolt irányitó tevékenységére van szükség és meg kell teremteni az alap és alkalmazott tudományok tervszerű művelésének feltételeit. Az Egyetemek tudományos ülésszakain nem mutat az Egyetem eleget be az Egyetemen folyó tudományos munkából. Helyesnek tartja a Minisztérium az egyetemközi tudományos ülésszakok szervezését. Bigler György elvtárs felhívja a figyelmet a tudományos folyóiratban megjelenő közlemények színvonalára. A kiadványoknál kerülni kell az azonos cikkek megjelentetését. A Minisztérium helyesnek és szükségesnek tartja a Vegyészkar és a veszprémi Egyetem kapcsolatának javítását. A veszprémi kísérleteket eredményesnek tartja és ajánlja, hogy a budapesti Egyetem Vegyészkara közvetlenül tanulmányozza a veszprémi kísérleteket. Megemlíti,hogy a hallgatóság egyes előadók előadásaival nincsenek megelégedve /Jurek, Kunos, Greschih/.
