Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1960-1961
1961. április 20. (112-128.)
7 Állítsák ösaze, hogy az egyes ágazatoknak mi a tematikája, ennek alapján milyen ágazatositás után hogyan follyék az alapozó szakRázsó elvtárs: A Gépészmérnöki Kar tisztában volt azzal, hogy az ágaz<3.i'ositáa nem lehet öncélú, hanem annak a népgazdaság érdekeit kell szolgálni, annak igényeit kell kielégítenie. Rácz elvtárs által személyesen vezetett küldöttség járt Csergő elvtársnál, ahol felvetettük azt a kérdést, hogyan látja a Gépészmérnöki Kar oktatását, szükséges-e további ágazatositás. Csergő elvtárs világosan kifejtette, hogy nem látja annak szükségességét. Tehát kellő elővigyázatossággal járt el a gépészkar ezen a vonalon. A szakosítás kezdetben elég erős vo t, később azonban ezt mérsékeltük, bizonyos szakokat átcsoportosítottunk. Véleménye szerint azonban ezzel a kérdéssel még foglalkozni kell, nem helyezkedhetünk arra az állásponté., hogy minden rendben van. Minden fejlődik és előállhat az a helyzet, hogy bizonyos átcsoportosításokra később szükség lesz. Az ipar igényein kívül egy-egy szakágazat fenntartása olyan szempontból is szükséges, hogy ne szűnjék meg a szakemberutánpót- las. Amikor a hagdmérnöki kar megszűnt, kérte, hogy a repülőgépész szak ne szűnjék meg, mert a népgazdaságnak van igénye ezzel kapcsolatban. Ha egy szakmának az egyetemi tanszéke megszűnik, az elsorvad. Elhangzott, hogy problematikus a mezőgazdasági gépész tanszék fenntartása és a közlekedési gépész szaké az egyetemen. A közlekedési gépész szakon lokomotív, vasúti kocsik és berendezések tervezésével is foglalkoznak, amit egy kultúrmérnök nem tud megoldani. Ők nem tanulnak gépszerkesztéat, gépatelemeket. Ugyanez a helyzet a mezőgazdasági gépész szakon is. Kifejezetten gépész tervezőket képezünk a mezőgazdasági gépek és traktorok profilú üzemek részére. Különösen fontos ez most, amikor nagy arányokban folyik az ország mezőgazdaságának gépesítése. Az Agráregyetemen a kiképzési i^ő 4 esztendő, ugyanakkor a mi egyetemünkön 5 esztendő. Ők zömmel javítási, gépesítési, szervezési feladatokat kapnak, aiplomatervként, nálunk viszont tervezési feladatokat. Ezt nem szabad szem elől tevesztenie senkineK. Közös a cim, de más irányú a kiképzés. Kéri, hogy döntés előtt még ezt az iparral tárgyalják meg. Barta eivtárs: A k^rok reformjavaslatai igen Keveset ioglal- koznak az esti-levelező oktatással. Ez az oktatási forma egyre növekvő létszámúvá válik és lassan eléri a nappali tagozatét. Ennek ellenére szó sem esik róla a reformtervezetben. Véleménye szerint az esti-levelező oktatás sokkal nagyobb lehetőségeket tartalmaz az ágazatositás szempontjából mint a nappali. Itt sokkal kisebb óraszámmal kell oktatni, hogy hasonló színvonala legyen, mint a nappalinak. Egyedüli lehetőség tehát ha egy szükebo ágazatooitást engedünk meg, hogy ezzel is a munkakörülményeiknél fogva bizonyos szakmákban dolgozók részére lenetőseget adjunk. /
