Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1959-1960
1960. május 23. (84-87.)
Alapítás 178. éve. W,7 lo. számú J e g y z ő k 3 n y v készült a Rektori Tanács i960, május hó 23-án tartott ülésén. Jelen vannak: Dr.Csűrös Zoltán egyet.tanár, rektor Kozmann György egyet.tanár,rektorhelyettes Dr.Elek Tibor egyet.docens,rektorhelyettes Vajda Lázár gazdasági rektorhelyettes Rácz Elemér egyet.tanár, a Gépészmérnöki kar dékánja, Dr.Barta István egyet.tanár, a Villamosmérnöki kar dékánja, Dr.Varsányi György egyet.docens, a Vegyészmérnöki kar dékánja, Devics József egyet.docens PVB.szervező titkár, Puskás András főelőadó, személyzeti osztály részéről Dr.Rázsó Imre egyet.tanár, SZB. elnök Vajda József, KISZ VB.titkár helyett. Jegyzett: Nemeskéri István a Rektori Titkárság vezetője. Elnök az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Rácz Elemér dékánt. Elnök bejelenti, hogy a jutalmazások tárgyalásához Albert Dezső elvtársat^a Szakszervezeti Bizottság titkárát hivta meg. Elnök felkéri Rigler György elvtársat a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetőjét, hogy a felsőoktatási reform ütemezésének és programjának jóváhagyásával kapcsolatban felmerült kérdésekről tájékoztassa a Rektori Tanácsot. A Művelődésügyi Minisztériumnak az az álláspontja, hogy az 196öy61 évi egyetemi munkatervnek súlyponti kérdése a felsőoktatási reform kell hogy legyen. A reformmal kapcsolatos eddigi munkák értékelése során megállapítja, hogy az egyetem oktatói részéről bizonyos ellenvetések tapasztalhatók a reform gondolatával szemben. Az oktatók egy részénél a meglevő tantervek és oktatási anyag stabilizációjára való törekvés nyilvánul meg, annak hangsúlyozása mellett, hogy a külső tényezők megjavítása - a fizetésemelés és a laboratóriumi felszerelések bővítése - nagyobb mérvű reform végrehajtását szükségtelenné teszi. Sokak részéről elhangzik az elméleti színvonal féltése is. A Művelődésügyi Minisztériumnak az az álláspontja, hogy a felsőoktatási reform kidolgozása, szükségessége kényszerűen jelentkezik,mert az ipar lo-15 éves távlati fejlesztési terve a jövő mérnökének 15***2o éves perspektívában történő képzését követeli meg. Ehhez a felsőoktatási reform mellett távlati létszámtervet és technikai felkészülési tervet kell készíteni. A reform kidolgozása állami feladat. A bizottságokban az idősebb oktatók mellett feltétlenül helyet kell biztosítani az iparból behozott, ipari gyakorlattal rendelkező fiatal oktatóknak is. Állandó kapcsolatot kell létesíteni a régebben végzett és üzemekben dolgozó fiatal mérnökökkel. Az állami vezetés a reform munkálatairól és problémáiról állandóan tájékoztassa a