Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1957-1958
1958. május 12. (259-287.)
J A v a s 1 a t Az oktatói állások kari megosztására. Az 1958.április hó folyamán az oktatók terheléséről készített felmérés adataiból kitűnik, hogy a Villamosmérnöki kar 1957.novemberében az oktatók terhelésére vonatkozóan lényegesen kevesebb óraszámot mutatott ki. A két adat összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy az ellátandó összes ói?ák száma között a Villamosmérnöki karon 7ol.5 óra különbség mutatkozik. A heti 8.5 órás oktatói terhelés mellett ez a különbség 82.5 oktatói állást jelent. A Művelődésügyi Minisztérium által elrendelt létszámcsökkentés alkalmával a karok által szolgáltatott terhelési adatokat vették figyelembe, mérlegelve a szeptemberben várható hallgatói összes létszámot. Szükséges a két adatszolgáltatás közötti különbséget a főhatóságnak jelenteni és előterjesztést tenni a létszámengedélyezésre vonatkozóan. A Villamosmérnöki kar a két adatszolgáltatás közötti különbözetre vonatkozóan az alábbiakat közli. Az előző klmut&ásban nem szerepelnek a vidéki és a pesti levelező hallgatók konferenciájából a vizsgaelőkészitő hétből és a diploma- tervezés idején a hallgatókkal való konzultációkból eredő oktatói elfoglaltságok. A minisztérium által most jóváhagyott tantervben egyes szaktárgyak gyakorlati óraszáma emelkedett, közöttük olyan is, amelyik labora- tóriumos gyakorlatot tart. A "Villamosmüvek" cimü tárgy a következő tanévtől az eddigi tanulóköri gyakorlatok helyett 6 fős csoportban laboratóriumi gyakorlatot fog tartani. A minisztertanácsi határozat szerint, mely tárcaviszonylatban oktatónként átlagosan 8.5 óra terhelést ir elő,a Műszaki Egyetem létszám- szükséglete tt külső előadók által megtartott órák levonása után 55o fő volna. Ettől az adattól a főhatóságnak joga van eltérni, azonban a létszámigényünket ettől függetlenül szükséges előterjeszteni. Ezidőszerint 487 fő oktatói állás all rendelkezésünkre. Ebből a létszámból a Villamosmérnöki kar teljes létszámigénye nem elégíthető ki. A Gépészmérnöki karon ezidőszerint 33 állással több van betöltve, mint amennyi az arányos csökkentés után a kar létszáma lehetne. Nem volna célszerű a Gépészmérnöki kar létszámának ilyen mértékű csökkentése, azért, mert egyrészt a Villamosmérnöki kar előző adatszolgáltatásának következményeit elsősorban a Gépészmérnöki kar viselné, másrészt sem a Villamosmérnöki kar, sem a Vegyészmérnöki kar megfelelő oktatási feladatokra alkalmas szakemberek hiányában a százalékosan kimutatott létszámszükségletet betölteni amagysem tudnák.
