Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1957-1958
1958. február 17. (141-162.)
- 4 19701 13. §. Az első bíráló a Kar elé terjesztett jelentésében ismerteti a . folyamodványt és véleményt mond az értekezés tudományos értékéről, a második bíráló csak az értekezés tudományos értékéről mond véleményt. Mindkét jelentést és bírálatot írásban kell beadni a Kar dékánjának. A bírálatok beadását hat hónapnál tovább halasztani csak elháríthatatlan akadály felmerülése esetén és csak a dékán hozzájárulásával lehet. Egy-égy tanár félévenként egynél több disszertáció elbírálására nem kötelezhető. 14. §. A Kar a bírálók jelentései alapján szótöbbséggel határoz afelett, hogy az értekezést a szóbeli szigorít alapjául elfogadja, vagy sem Ha az értekezést a Kar szóbeli szigorlat alapjául elfogadja, akkor kijelöli a doktori szigorlati bizottságot és a dékán értesíti a folyamodót szóbeli doktori szigorlatra bocsátásáról. Ha a Kar az értekezést nem fogadta el, erről a jelöltet értesíti azzal, hogy legkorábban egy év múlva nyújthat be uj folyamodvány kíséretében uj, vagy egészen átdolgozott értekezést. 15. §. A dékán a szóbeli szigorlat határidejét lehetőleg a jelölt kivánsá- gának'figyolembevételével tűzi ki és a kari hirdetőtáblán közhírré teszi. 16. §. A szóbeli szigorlatot a fő- és melléktárgyakból egy alkalommal kell letenni. 17. §. Ha a jelölt a szóbeli vizsgálatra a doktori szigorlatra bocsátást kimondó kari határozattól számított egy éven belül nem jelentkezik, az eljárást megszűntnek kell tekinteni. Később a jelöltnek jogában áll ugyanazzal az értekezéssel uj folyamodványban ismét jelentkezni. 18. §. A szóbeli szigorlat nyilvános, a szigorlati bizottság elnöke gondos kodik arról, hogy a jelenlévők a nyugalmat és a rendet ne zavarják. 19. §. A szóbeli szigorlati bizottság elnöke a dékán, akit akadályoztatás esetén, avagy ha ő maga is vizsgáld tanár, az elnöklésben rendszerint a dékánhelyettes, vagy az illető Kar erre kijelölt tanára helyettesit. Az elnökön kívül - szigorlati bizottságnak általában
