Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1955-1956
1956. július 6. (179-189.)
- 6 11346 szükséges volna annak az engedélynek a megadása, hogy az egyetem külföldi cégekkel szabadon levelezhessen, azoktól árajánlatot, katalógust, stb. kérhessen, függetlenül attól, hogy magának az üzletnek a lebonyolítását a külkereskedelmi vállalatok tartják kézben Oktatásunknak bizonyos fokú lemaradását jelenti a katalógusok hiánya, mert a legmodernebb-konstrukciókkal ez uton^ehet igen jól megismerkedni. U^yano^ako^szmáisitené az _ ügy vitelt,, Jaa a beszerzésre előirányzott hitel felett az egyetem szabadon rendelkéahetae. A gazdasági osztályokkal kapcsolatban kell megemlítenem - bár a két egyetem összevonásához tartozik -, hogy ma egy és ugyanazon házon belül két lakatos, két asztalos, stb. műhely működik, ahelyett, hogy az egész* te%?'ep fenntartására és karbantartására ezek össze lennének vonva. A gazdasági részben említem meg azt is, hogy rengeteg szervező munkával jár a külső szakemberek bevonása,részben egyetemi programok . megvitatásába^ államyizsgabizottsági tagnak, meghívott előadónak, vagy tanársegédnek, stb. Erre a célra évente kb. 5*"6oo felkérő levél megy ki és minden évben újra és újra szervezzük. Az 1956.évi költségvetésben a Budapesti Műszaki Egyetem ilyen célokra 1,109.000 Ft-ot fordított, ami helyett félállású egyetemi tanár havi bérét 1.5oo.- Ft, félállású tanársegédét pedig 700.- Ft-tal számítva, egy közepesen 1000.- Ft-ban feltételezett átlagos tiszteletdij mellett közel 90 állandó munkatársat lehetne beállítani olyan szinten hogy ezek egyben képességeiknek megfelelően konzultációban, előadásban, rajztermi gyakorlatban, diplomatervezésben, stb., mint az egyetem rendszeres munkatársai közreműködjenek. Szükségessé válna ezért a meghívott előadó, meghívott egyetemi tanár, félállású egyetemi tanár, másodprofesszor és egyéb kérdéseknek a rendezése is. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az intézeti forma létrehozatala nélkül a másodprofesszor intézménye nem válik be. Ugyancsak nem minden^ hol válik be p, félállású tanszékvezető alkalmazása sem. , * t'/ y'.i ^ . Megfontolás tárgyává kellene ténh-i azt, hogy tanszékvezető vagy intézetvezető csak egész állású lehessen, aki mellett működhetik vagy egészállásu másodprofesszor, vagy pedig tiszteletdíjas, vagy f címzetes professzor, rendszeres havi tiszteletdij ellenében, eredeti állásának megtartása mellett. Ugyanez vonatkozik a tanársegédi és adjunktusi szintre is, ahol a tisztán óradijakban kifizetett honorárium helyett célszerű volna erre alkalmas embereket tisztelet- díjjal több évi megbízatással az egyetemhez kötni. Ezzel kialakulhatnának olyan tanszéki kapcsolatok, amelyek egyben az iparral való kapcsolatot is messzemenően biztosítják. ad 4./ Az állami és társadalmi szervek munkájának összehangolása tulajdonképpen olyan feladat, amelyet egyetemen belül is meg lehet oldani. Mégis helyes azonban felsőbb szinten is ezt a kérdést megvizsgálni annak érdekében, hogy egymással parallblvagy egymáshoz nagyon közeleső rendezvények ne alakulhassanak ki. Pl. éppen csak 1955. november-decemberét emlitor eg, amikor részben miniszteriáli részben pártkezdeményezésre, reszoen az egyetem vezetése kezdemény zésére a konferenciák és ünnepségek olyan sorozata adódott, amely mu a nyugodt munkát veszélyeztette. Hangsúlyozva ugyan azt, hogy ez a kérdés egyetemen belül is megoldható; mégis szükségesnek tartjuk erre is a minisztérium figyelmét felhívni. Ismételten hangsúlyozva azt, hogy javaslataink csak elvi jeli güek, egyetértés esetén készséggel vállalkozunk azoknak a teljes rój, letekbe menő kidolgozására. Bp.1956.VII.5° dr.Gillemot László s.k. J rektor
