Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1955-1956
1956. július 6. (179-189.)
11344- 4 tását, kivéve, ha 3 két rektor ezen a téren megállapodásra jut, ami azonban azt jelenti, hogy egy és ugyanazon házon belül egyetemközi tárgyalásokat kell folytatni. *4./ A két egyetem számos közös intézménnyel rendelkezik, mint pl. a sportpálya, amelyen két ifjúsági egyesületnek kell működését egyeztetni, jóllehet sokkal egyszerűbb volna egy egyesületben dolgozni. Ugyanez áll fenn a diákszállókra is, ahol a netáni'túljelentkezések, vagy üres helyek betöltése egyetem közötti tárgyalások utján történik akkor, amikor a diákság ugyanazon épületben tanul. 5./ A két egyetem két külön pártszervezettel, szakszervezettel és DISz-szervezettel rendelkezik a házon belül akkor; amikor ünnepélyeiket ég megmozdulásaikat közösen szokták rendezni. 6. / Nincsen kiépítve a két egyetem valóban kettős volta abban sem, hogy a két egyetem ugyanazt a tanácstermet, ugyanazt a berendezéseket használja, csak az adminisztrációt fokozza ezeknek a kérdéseknek a rendezése. Történik mind ez akkor, amikor mind a két egyetem helyiséghiánnyal küzd és pl. a Budapesti Műszaki Egyetem rektorhelyet- teseinck még csak dolgozó szobájuk sincsen. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rektora pedig irodájával együtt úgy van elhelyezve, ami igazán nem nevezhető reprezentatívnak. A jelenleg is lesújtó helyiséghiány idején az egyetemi épületen belül két rektori hívjál, két személyzeti osztály, két gazdasági osztály, két pártszervezet, két JlSz-szervezet és két szak- szervezet működik, nem is beszélve a két sportkörről és számos egyéb parallel szervezetről. Ez mind indokolható volna akkor; ha egyébként az egyetemek túl sok fölösleges hellyel rendelkeznének. Helyiségügyileg a két egyetem összefonódottságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy a 11 egyetemi éoület közül összesen egy olyan van /a vegyész épület/, amelyben csak az egyik egyetem tanszékei vannak. Ez a két egyetem helyiségeinek olyan fokú szétszórtságára vezet, hogy ma már külön térkép nélkül az egyetemen alig lehet tájékozódni. Nagyon nehéz továbbá egy helyiségrendezési tervet elkészíteni, amíg ez a kérdés meg nem oldódik. 7. / Végül, de nem utolsó sorban rá kell mutatni arra hogy a kettősségnek azért sincsen sok értelme, mert még ma is, a különválás után, a Budapesti'Müszaki Egyetemen tanít az Építőipari egyetemnek több tanszéke /pl. mérnöki ismeretek c. tárgy/, de megfordítva, az Építőipari egyetemen tanít Taky Ferenc professzor /elektrotechnika/, Vendl Aladár professzor /geológia/, Jurek Aurél /közúti jármüvek/, Magnóczy László /vaáuti gép§9#S/, Verobély László /villamos vontatás/, stb. Még jobban össze fog fonódni a két egyetem, ha a szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem telítsen beolvad, mert profiljánál fogva félig kultúrmérnöki, félig pedig gép anérnöki jellegű. Ezek a körülmények különösen akkor figyelemre méltóak, ha az egyes tanszékek helyzetét külön-külön is vizsgáljuk. A két egyetemen* ma összesen öt matematika tanszék, öt mechanika tanszék van^ ahol pl. az öt mechanika tanszéknek együttesen sincs annyi felszerelése, hogy bármelyik kar hallgatóinak az igényét ki tudná elégíteni. /
