Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1955-1956
1955. szeptember 22. (8-49.)
- 3 Helyes Gerendás elvtárs javaslata, hogy az oktatókkal beszélni kell. Az állami és politikai fegyelemben mutassanak példát az oktatók. A tanszéki„értekezleteket illetően megjegyzi, hogy azokon a dékánok és párttitkárok nemigen vettek részt. A bizottság, mely az oktatókkal beszél, használja fel az alkalmat a H.V. határozatainak ismertetésére is. Közli, hogy a Párt V.D. is meg fogja látofatni a tanszékeket és csoportos beszélgetéseket folytatnak majd, továbbá, hogy a DISz-szel kapcsolatban kozott határozatot lesokszorositva eljuttatták a hallgatókhoz. Az ideológiai konferenciákat ellenőrizni kell s már az első alkalommal felelősségre kell vonni a fel nem készülőket* Végül kívánatosnak tartaná e^y .konferencia tartását, mely a műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkozna. Hozmaim György rektorhelyettes állítása szerint mindent meg lehet valósítani ami a K.V. határozataiban van; e feladatok elsősorban politikaiak. Szükségesnek tartja azonban a kommunista tanárok tekintélyének megszilárdítását, főleg szakmai téren, heg kell vizsgálni kikre bízzuk a tankönyvkészités feladatát; a tanszéki felszerelésben egyformán részesülnek-e a kommunista tanárok a többiekkel. Az idősebb tanárok között bizonyos nyugtalanság észlelhető állásukat illetően; a tanárok .főfeladata az utánpótlás biztosítása, néha azonban védekeznek a fiatalok el re- törése elken. Az aspiránsok beállításánál ügyelni kell; ezek tudósok akarnak lenni, azonban az üzemekben szerzett szakmai gyakorlatot meg kell tőlük követelni, mert az üzemekben kapnak komoly politikai munkára nevelést; ez azért fontos, hogy majd ók is tudják a hallgatóságot nevelni. t Kegemliti, hogy a néhány aktiv párttagoktató agyon van terhelve, s hogy a tudományos fokozat hajszolása sokszor a politikai munka rovására megy. Szóvá tes.zi, hogy a nyelvi tanfolyamokon az orosz nyelvre jelentkeztek legkevesebben és azok is főleg a politikai tanszékek dolgozói* A munkás- és parasztszármazásu hallgatók támogatásira szolgáló egyéni patronálós nem egépzen jól működik, a tudományos diákkörök meghirdetése sem volt a kívánt mértékben eredményes, mivel a munkás-parasztszármazásu hallgatók befolyása nem érvényesül, politikai levelest kell adni nekik, ezt a DISz-nek kell elvégezni* A diákotthonokban rendszeres tanári és pártelüenrzést kell bevezetni. Végül kéri, hogy a hivatalos.vezetés a politikai nevelés terén tárna zkodjék a Szakszervezetre, jobban mint eddig. , Sváb János dékánhelyettes az.oktatók passzivitásáról szólva a hanyatlás okait abban látja, hogy 1954-ben kezdték hangoztatni, hogy amit eddig csináltak, rosez volt; pl. a szakosítás, tan terv, osztályfőnöki intézmény, szakérettségisekkel foglalkozás; a maximalista követelmény a tanszemélyzet felé s hogy tanársegéd nem adhat elő, oly momentumok, melyek visszavonul sra késztették az oktatókat. megjegyzi, hogy eddig csuk akkor beszéltek az oktatókkal, mikor hibáztak, dicséretét.nem kaptak, pedig igen asznos a jó munka elismerése. Az oktatókkal szemben elérhető követelményeket kell támasztani; nem a kádercsere a fontos, hanem a káderekkel helyes
