Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1954-1955
1955. június 3. (35-60.)
4o29 M e g'j e g y zés a Vegyészmérnöki Kar tantervjavaslatához. A kari ülés vitájában az a nézet alakult ki, hogy e tanterv, amely ugyan a 36 órás kereten belül viszonylag elég jó, szükségképpen erősen csökkenteni fogja a vegyészmérnök-képzés értékét. Ennek okai a következők: 1./ A szakosítás megszűntével hangsúlyoztuk, hogy az alaptárgyi képzés elmélyítésével kell eredményesebbé tenni a mérnökképzést. Ezzel szemben ez a tantorv éppen az alaptárgyaknál vonja maga után az anyag olyanmérvü csökkenését, hogy ennek bevezetésével az alaptárgyak oktatása rn^g a legjobb előadási mód mellett is lazábbá, felszínesebbé válik. így például az analitikai kémia-különösen a gyakorlatokat illetően - olyan kevés óraszámot kapott, hogy emellett ereamenyes oktatásról alig lehet szó. A matematikánál elesik a teljes harmadik félév, aminek eredményeképp a hallgatók nagy többsége képtelen lesz a fizikai kémia megértéséhez szükséges matematikai gondolkodásmódot elsajátítani. De természetesen csökkent a fizika, a fizikai kémia és a szerves kémia óraszáma is. 2./ Igaz, hogy e tanterv a megadott keretben igyekszik relative növelni a laboratóriumi elfoglaltság óraszámát, ennek ellenére komoly nehézséget fog okozni a szaklabor kiesése. A régi oktatágban ugyanis^a laboratóriumi órák abszolút száma a mainál sokkal magasabb volt, ezt a mi rendszerünk szaklaborral igyekezett pótolni. A szaklabor volt ugyanis az a tárgy, amely lehetővé tette, hogy a hallgató tanulmányai során megszerezhesse a vegyészmérnöknél oly fontos manuális készséget. Ennek elmaradása természetesen szintén kihat a vegyészmérnök-képzésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a heti 36 órás keret országos megálla pitasanak komoly jelentősége van. Ugyanakkor azonban a Kar oktatói lelkiismuretbeli kötelcsegüknek tartják, hogy e tantorvben rejlő veszélyekre felhívják a figyelmet. Budapest, 1955. junius 1. Aloxits György s.k. mb.dékán.
