Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1953-1954

1953. november 14. (23-37.)

Észrevételek Máriás elvtárs előadásához. Máriás Antal a szociálista ipargazdaságtan tanszék adjunktusa,- októ­ber közepén az ipargazdasági tanóra keretén belül a gépész,- géogyártó, villamos IV. éves hallgatóinak előadást tartott, az ipargazdaságtan taní­tásának problémáiról. Az előadás nagy visszhangot keltett a hallgatók kö­zött. Több hallgató felvetette a Pártbizottság előtt, hogy Máriás elvtárs előadása problémát okoz a hallgatóknak és bizonyos zavart keltett közöt­tük. A Pártbizottság kibővített értekezleten megtárgyalta Máriás elvtárs előadását. Az elhangzott vita alapján a következő szempontokat kívánatos a% egyetemi tanszemélyzet figyelmébe ajánlani: I. Pedagógiai és fegyelmi szempontból. 1. / Máriás elvtárs az említett előadás megtartásával eltért a Mi­nisztérium által jóváhagyott tematikától, ebben ilyen tárgyú clőalás nem szerepel. Az ilyen eltérés felsőbb szervek hozzájárulása nélkül megenged­hetetlen, mivel az egyetemi oktatók számára kötelező fegyelem megsérté­sét jelpnti. 2. / Máriás elvtárs előadását nem vitatta meg kellőképpen, nem bi- ráltatta felül illetékes szakemberekkel. Tokintettel arra, hogy az előadá; gazdasági és politikai szempontból egyaránt fontos kérdéseket vetett fel, ez feltétlenül szükséges lett volna. 3. / Máriás elvtárs előadásában egy sor, jelenleg még nem tisztázott elméleti kérdéssel foglalkozott, melyek többségére saját maga sem tudott megfelelő választ adni. A kérdések ilyen formában történő felvetése peda­gógiai szempontból helytelen. Feltétlenül üdvözölni kell Máriás elvtárs törekvését, hogy önállóan gondolkozva foglalkozott az ipargazdaságtan problémáival és a jelenlegi aktuális gazdaságpolitikai kérdésekkel., Sőt azt is feltétlenül helyeselni kell, hogy Máriás elvtárs a számára nem világos kérdéseket meg kívánja vitatni. Erre számos lehetőség kínálkozik /:tanszékülések, tanári tanácsülések, pártértckczlctek, felsőbb párt vagy állami szervek különböző fóruma.:/ Semmiképpen sem helyeselhető és engedhető-meg azonban ilyen nem tisztázott kérdések felvetése a hallgatók előtt. A hallgatók nem rendel­keznek elegendő szakmai és politikai tájékozttsággal ahhoz, hogy saját maguk eligazodhassanak olyan kérdésekben, melyekben még a tanárnak sin­csen kialakult nézete. Ezért ez a módszer csak arra alkalmas,hogy meg­zavarja a hallgatókat, hogy bizonytalanságot keltsen közöttük. Ezt bizo­nyítja az előadás visszhangja is. 4. / Feltétlenül kifogásolni kell az előadás módját. Máriás elvtárs az előadásban több helyütt gúnyos, szellemcskedő, helyenként kimondottan cinikus hangot ütött meg. Ez - függetlenül attól, hogy a hallgatóknak tet­szik-e vagy sem,- megengedhetetlen módszer. Az előadónak mondanivalójával, előadásának érthetőségével, világos szerkezetével, meggyőző erejével kell tetszést aratnia. Külön megemlítendő a nevelési szempontok teljes elhanyagolása az előadásban, Máriás elvtárs egyes kijelentéseinek nevelési szempontból egyenesen káros a hatásuk. Az "Isteneknek nem tetsző dolog",- "az apróhir­detések olvasása,"- "a Musz' Imre eset", ilyen módon történő felvetése helytelen és kimondottan rossz hatást váltott ki a hallgatóknál. A háború eshetőségére vonatkozó megjegyzések /függetlenül attól, hogy egyébként tárgyi szempontból sem állják meg a helyüket/- nem politikusak, helytele­nek. Ahelyett, hogy bátorságra, helytállásra, a saját erejükbe vetett hit­re nevelnék a hallgatókat, ok nélküli csüggcdést, pesszimizmust, kishitű­séget sugároznak. Egyszóval rossz hatást kellett kiváltaniok. II. Tartalmi szempontból. _1./ Máriás elvtárs előadásában szerepel egynéhány helyes, újszerű gondolat. A felvetett kórdósok nagy része azonban elvi, politikai ós tár­gyi ténybeli szempontból is bírálható..Mindenekelőtt szükséges, egy-két ./.

Next

/
Thumbnails
Contents