Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1952-1953

1953. április 27. (112-118.)

1953. április 24.

S r, e m p 0 n t "o k

a Villamosmérnöki Kgr távlati terveinek kialakításához. Szervezeti fejlesztés. ,

A jelenlegi körülmények nem indokolják önálló villamosmérnöki egyetem létesítését. A hallgatók létszáma sem jelenleg, sem a* távolabbi jövőben nem emelkedik annyira, hogy uj egyetem szervezésé indokolt lenne. Figyelembe kell azt is venni, hogy a karral összefüggő profilú iparvállalatok vagy, üzemeltető intézmények nagyrészt Budapesten vannak, egyéb vállalatok -pl. e rőmüvek- pedig annyira szétszórtan vannak vágy lesznek az ország területén, hogy e miatt sem indokolt villamos- mérnöki kiképzést több helyen folytatni.

Ugyancsak nem látszik szükségesnek a jelenlegi erős- éé gyengeáramú, szakokon kívül uj szakok felállítása, hanem, mint azt a minisztériummal a'gyengeáramú szak 9 féléves tantervének Összeállításával kapcsolatban mar megbeszéltük, ill. az erősáramú mérnökképzésnél máris igy van, kismérvű szakosítás az egyes szakokon belül az utolsó szemeszterekben volna ajánlatos.

Az oktatás mélységének fejlesztése. . .

Szükséges volna uj tanszékek létesítése nélkül a hallgatókkal való foglalkozás intenzivebbé tétele céljából további tanári állások megszervezése. Az alapozó tantárgyakat ellátó tanszékek jelenlegi 'megterhelése a nagy hallgatói létszám miatt oly nagy, hogy a tanár es hallgató közötti közvetlen érintkezés gyakorlatilag lehetetlen. Elsősorban a matematikai és mechanika oktatásra gondolunk és elérendő volna, hogy egy előadáson cca 300 hallgató venne csak részt, ami pár- Ihuzaaös előadásokkal megoldható volna. .Hasonló szempontból meggondolandó a Géptan tanszéknek egy második tanárral való ellátása, esetleg uj tanr-zék felállításával teljes kettéválasztása olymódon, hogy egyik tanár, ill. tanszék az ábrázoló geometriát és a géprajzot adná elő, mig a másik a gépelemeket és a géptant.

A hallgatóság gyakorlati kiképzését* igen kedvezően befolyásolná, ha az eddig igen elhanyagolt módszert, az oktató-filmek bemutatását szélesebb körben alkalmaznék és ezáltal tennők az előadásokat szemléletesebbé. Ez a módszer igen alkalmas volna pl. a Szerkezeti anyagok tantárgynál és minden olyan tárgynál, amely gyártási, szerelési, építési műveletekkel összefüggőében van. Az évfolyamonkénti aránylag nem nagy hallgatói létszám csupán egy középméretű teremnek vetitőberende- zéssel való ellátását teszi szükségessé.

Az oktatás mélységének és a folyamatos tanulásnak biztosítása megköveteli, hogy az egyetem a hallgatóknak otthonává váljék. Ha aá: egyetem kellő száma helyiséggel rendelkezik ahhoz, hogy úgy az előadótermek, 1 . . - ' . tanulóköri szobák az egy műszakos oktatásra legyenek elégségesen, akkor biztosítottuk azt, hogy a hallgató az egyetemet otthonának tekinthesse, tanrenden kívüli idejét itt fogja tölteni az egyetemen s^ át rajzasztala mellett és megszűnik a jelenlegi állapot, amelynél nem tudjuk, hogy a hallgató mivel tölti el szabadidejét, ez feltétlenül a hallgatók jobb felkészültségét fogja eredményezni.