Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1951-1952

1952. március 17. (86-109.)

.a matematika tantárgy anyagát,.mert. akar magas követelményeket támaszt a matematikai oktatást illetően, igy a ha*Igátok képtelenek az anyagot elsajátítani. A hétről-hétre tartó zárthelyiket nem tartja szükségesnek, sokkal fontosabb, hogy a bejelentett zárthelyik mellett a folyamatos tanulást ellenőrizzék. Az óriási bukási számok kötelességévé teszik a karnak a matematikai oktatás megvizsgálását,mégpedig most, mikor még nem késő, mert ugylátszik, hogy nem csupán a hallgatókban van a hiba.

A szakérettekre vonatkozóan 50-60 ^-ban jelentkezett az elmaradás e tárgyból. Errevonatkozólag Rigler György megjegyzi, hogyha az eredményeket tanulócsoportonként vizsgálják meg, akkor kiderpl hogy a 28 tanulócsoportból csupán 10-nél találhatók ilyen rossz ereaményék. Felvetődik a kérdés, hogy nem a tanulócsoportok ös ze- állitásában van-e a hiba.

Rázsó Imre közli, nogy a matematikai anyagot részben már felülvizsgálják, a legutóbbi kari tanácsülésen elhatározták, hogy. a matematikából a középiskolai anyagot alaposan át kell ismételni, az előadásokat erősebben kell lépcsőzni, miként eddig történt. A további íelüivizsgálatra és javitásra'lehetőség nyílik amikor közismertté válik a gépészmérnöki kar munkáját felülvizsgáló bizottság jelentése. Fenyő cs Gallai'.professzor.ki fogják cserélni tapasztalataikat. Megemlíti még azt a körülményt is, hogy a gépészmérnöki karra nem kerülj olyan válogatott emberanyag, mint pl. a villamos- karra, ahol csupa jelesrendü hallgatók vannak.

Rigler György megemlíti a matematikai tanszék bejelentését, mely szerint a múlt félévben szépen jártak él a hallgatók a konaí- tációkra, most pedig aligXLátogatják azokat; általános fegyelmi lazulás következett be, gmit egyébként a diákszállók látogatása során is tapasztalt.

Gerendás István megállapítja, hogy a sök zárthelyivel a gyakorlati órák ideje csökken, ezért javasolja a zárthelyik csökkentését. Megállapítja továbbá azt is, hogy a félév ^Lelkesedés nélkül indult, aminek az az oka, hogy a tanári kar s a tanszemélyzet nem foglalkozik kellően a hallgatókkal. A keméhykéz politikáját javasolja. Ha a politikai munka javul, akkor az eredményeknek is ja- vulnok kell. Adminisztratív büntetéseket bevezettek,de az erős személyi fellépés nincsmegvalósitva. Javasolja,, hogy, adjanak jogot a .tanársegédeknek, hogy keményen léphessenek fel a fegyelmezetlen- kedőkkel szemben.

Rázsó Imre közli, hogy a tanári pártszervezet felkérésére ellen őrizte a marxizstar-leninista oktatást. A szemináriumvezetők fel- készültségét és rátermettségét illetően elismerően^ nyilatkozott.

A meajelenéa'ugyan nem volt teljes s egy kasőnjövAíS akadt. A figyelem megvolt, a hozzászólások is ehész jók voltak, de mindamellett az a véleménye, hogy a hallgatók nem foglalkoznak eléggé az anyaggal.

Ürmos Tibor véleménye szerint feltétlenül javult a politikai munka. A Párt és a DISz szervezet lelkesedéssel látott munkájához. Egyetért a keménykéz politikájával. Úgy véli, hogy rossz irányba csúszott a pénzbüntetés, az u.n, 5.- Ft-jajpoSgalom, mechanikussá vált. Az esti h .llgatóknál különben sem válik be, mert azoknak fizetésük van. Inkább az okokat kell megvizsgálni, amik a rosszá erea- m nyékét előidézik.

Az elnök a büntetésekkel ka csolatoson megjegyzi, hq_,y a tanulmányi osztályvezetők, voltak azok, akik főként hangoztatták, hogy a hallgatóság nagyrésze akkor fegyelmeződik, ha a büntetés any gilag érinti. További ügyelembevették a szegedi egyetem- 4 - - -