Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1951-1952

1951. október 15. (8-17.)

Az elnök a szükséges összeget a rektori alapból rendelkezésre bocsájtja, megbízza Adám Sándort a büffé megrendezésével. Az elnök dr. K&mondy Zoltánnak arra a kérdésére, hogy kik legye­nek az ankétre meghiva, felsorolja a Budapesti Pártközpontot, Köz- oktatásügyi Minisztériumot, a szakminisztériumok felsőoktatási osztá] vezetőit, az Akadémiát, a társegyetemek rektorait, dékánjait, az iparból R.M. Müveket, MÍVAG-ot, Ganz-gyárat, azonfelül a Gazdasági és Műszaki Akadémiát, valamint a tervező intézeteket. Gábor László javasolja, hogy a tanszékek, ill. karok maguk állapítsák meg, hogy a szakminisztériumok részéről kiket kell meg­hívni. ' c Komondy Zoltán kéri, hogy ezeket a javaslatokat csütörtökig adják meg neki. Az ankéttel kapcsolatban kibocsátott rektori köröz- vényt értesülése szerint több tanszéken tévesen értelmezték, ez^rt kívánatosnak tartaná egy újabb, kiegészítő körozvény szétküldését. Ezt Gábor László is támogatja, mert ő is úgy tudja, ho y inkább technikai, mint elvi kérdéseket dolgoznak fel a tanszékek a köröz- vényben foglaltak széleskörű értelmezése miatt. Megemlíti egyben, hogy három nagyméretű plakátot is készítettek az ankét propagálására továbbá felajánlotta az oktatói pártszervezet segítségét az ankét megrendezésével kapcsolatban. Gerendás István megemlíti, hogy az ottani karon rövid értekez­letet tartották a tanszékvezetőkkel,hogy mely problémával fognák foglalkozni; pár súlyponti kérdésről van szó, ezek együttesen ered­ményezik a folyamatos tanulást. Az elnök felsorolja egynémelyiket: konzultáció, zárthelyi, rajzkészités, villámkérdezés, ím'zifeladat, jegyzetek ellenőrzése. Ormos Tibor legfontosabb feladatnak tartja, hogy az ankét szervezeti felépítése mellett ne sikkadjon el annak politikai ol­dala. Szerinte félő, hogy nem kellő óvatosság esetén, az ankét technikai problémák megvitatását fogja csak eredményezni, ezért alapvető elveket kell meghatározni. Továbbá figyelmet kell fordí­tani arra is, hogy a felszólalók ismétlésekbe ne bocsátkozzanak. Komondy Zoltán szerint ez elkerülhető, ha a felszólalók hoz­zászólásaikat hozzája küldik, ő ezeket egyeztetni fogja. Gerendás István véleményé szerint a széles előkészítés adminisztrációs síkra vezet. A felvetett kérdésekhez főként azok szóljanak hozzá, akik közvetlenül foglalkoznak a hallgatókkal, azaz a tanársegédek. Komondy Zoltán minden karra vonatkozóan két-három professzor és két-három tanársegéd hozzászólását javasolja. ? Rázsó Imre ezt nem tartja feltétlen szükségesnek, mert ameny- nyiben egy probléma már ki van merítve, a hallottakat nem szüksé­ges mégegyszer elmondani. így ismét csökkenthető az idő. Komondy Zoltán a szabadfelszólalásokat is tervszerűen gon­dolja levezetni. Gerendás István úgy értesült, hogy az előkészítő bizottság már összeállította, nogy kik fognák felszólalni. Javasolja, hogy egy témához ne szóljanak,sokan hozzá s a legjobbak kerüljenek előre. A folyamatos tanulás elősegítésére alkalmas példaként Taky Ferenc megemlíti, a mai nap közölte a hallgatósággal, hogy akik a félév során villámzárthelyiken jól szerepelnek, azoknak sokkal- 2 -

Next

/
Thumbnails
Contents