Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1951-1952
1952. február 18. (62-85.)
jegyzeteli ki rendszeresen az irodalmat.Ennél többen olvassák el, de nem jegyzeteli' k . Nem kielégítő a fegyelem sem. A nappali tagozaton is az előadások megkezdése'után 5-lo perc telik el mig az utolsó hallgató is leül. Sokan nem jegyzetelnek még az órákon. Az esti egyetemen 8-lo perces késések tömegese: fordulnak elő; ami rendkívül zavarja az előadókat.és^asz; mináriumokat is, Az estin sok a hiányzó is. A textilgépész esti III. évfolyamon 18 hallgatóból csak 3 jelent meg szemináriumon. A fegyelem megszilárdítása^érdekében szigorúbban fogjuk ellenőrizni az'előadáson készített jegyzeteket és néhány alkalommal kezdéskor bezárjuk az ajtót. A folyamatos tanulás ellenőrzésére írattunk vi lánzárthclyikct szemináriumokon. Az anyaga mindig az aznap anyag volt. 2-3 kérdést tettünk fel. amelyekből egy mindig a napi sajtóra vonatkozott.Pl. legutóbb a moszkvai gazdasa értekezlet volt^ilyen kérdés. Egy-cgy évfolyamban egy alke lommal 2-3 szemináriumban iratunk villánzárthelyit. Ezeket a zárthelyiket a hallgatók szívesen fogadják és serkentőle is hatnak. A hibák okait a következőkben látjuk: 1./ Sok hallgató még mindig azt mondja,hogy a marxizmus-lenimzmus elsajátítása nélkül lehe' jó mérnök, de ha mechanikából,vagy villamosgépekből roszz zárthelyit ir,vagy nem adja be i( ben a rajzot, akkor nagy baj van. Elvileg nej látják egyesek eléggé,"hogy jó szocialista mé: nők csak az lehet, aki a villamosgépckot is, narxizmus-lcninizmust is jól megtanulja. Hozz járul ehhez az ellenséges elemek aknamunkája akik igyekeznek akadályozni a marxizmus-leni- nizmus elsajátítását. Megnyilvánul ez a szőni náriunokon is,ahol szőrszálhasogató kérdések bedobásával lényegtelen problémákon vitatkozv elhúzzák az időt es non tárgyalják meg a fő e politikai kérdéseket. Ezt a taktikát alkalmaz a leleplezett Könyves Tóth Gábor a többi tárg gyakorlatain is. Előfordultak olyan esetek,hogy azon vitáztak órát, hogy ml a különbség a személyi és szerű lyes tulajdon között, vagy a ragszblgatársad' lomban volt-e nagyobb a kizsákmányolás,vagy ? kapitalizmusban? De felvetnek kimondott provokációs kérdéseke' is egyesek: rákász I.IV. tanulókörben: Kül< a Szovjetunió h'aianyagot a gyarmati népek h cáhpz, stb.
