Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1951-1952

1952. május 19. (131-137.)

A jó és rossz hallgatók szétválasztádását is,okozza az előkolloquium, ami a tanulópőrok szempontjából nem kívánatos, ^zzel kapcsolatban helyesnek tartja a Bizottság, hogy a laboratóriumi és szerkesztési munka osztályoztassék is.

4. / A több féléven átmenő alapozó és a karonkint kijelölendő súlyponti tárgyakból részletes összefoglaló vizsgát kell tartani. Ennek a rendszernek a bevezetése feleslegessé teszi a jelenlegi alapszigorl^i- tot,,és valószínűleg a hallgatóságnak szá ottevő könnyítést is jelent.

Ugyanez vonatkozik azokra yz elméleti tárgyakra is, amelyekből félévi vizsgát nem kell tartani. Ezeket a beszámolókat egyes kisebb jelentőségű, enciklopédikus tárgyakból még a félév folyamán,is meg lehet tartani esetleg kisvizsga, vagy nagy zárthelyi formájában. A szovjet, gyakorlat szerint félévenkint átlag 3-6 tárgyból van ilyen beszámo&ó.

Ezek a beszámolók se kér ljenek a vizsgaidőszakba; hanem legalább két héttel a tanulmányi időszak befejezése előtt kell azokat megtartani, óz előa dás azonban természetesen tovább folyik.

5. / Az előkolloquiumra vonatkozólag a Bizottság véleménye az, hogy általában ne legyen előkollquium, illetve csak az illető tantár-gy tanárának és a tanulmányi osztálynak közös hozzájárulásával, mert ezek

a kivételek zavarják a vizsga-rendet és nagy létszámú hallgatóság esetén a tansyék munkáját.

6. / A vizsgaterv összeállításánál a felkészülésre' $zánt időt a .tárgyak terjedelme és súlyossága szerint kell megszabni.

7. / A Bizottság véleménye a vizsgázás lehetőségének megadásával kapcsolatban az, hogy a vizsgákon csak az a hallgató vehet részt, aki

a félévi kötelező feladatait eredményesen elvégezte, pl. rajzfeladatait beadta, a zárthelyiket - a pótzárthelyik figyelembevételével - eredményesen megírta. Ez alól az általános szabály alól azonban indokolt esetben /pl.tartós betegség/ felmentést lehet adni.

8. / A Bizottság vé eménye az utóvizsgák kérdésével kapcsolatban a következő:

A rendes vizsgaidőszakban le nem tett, vagy sikertelen vizsgák száma - a minisztériumi javaslattal szemben - nem vonhhtja maga után automatikusan 9 továbbtanulás lehetőségének elvesztését, illetve 1 évvel való kitolását. A Bizottság véleménye szerint a tanév első félévéről elmaradt utóvizsgák felszámolásának időszaka a vizsgaperiodus és oktatás megkezdése közé eső u.n. pihenő időszak, azaz a vizsgaelmaraááqok felszámolása legfeljebb 2 héttel nyúlhat,bele a kezdődő félévbe. Egy tárgy búi legfeljebb kétszer tehető utóvizsga. Az utóvizsgák felszámolására szánt idő nem hosszabbítható meg, tehát a félév folyamán az első 2 héttől eltekintve utóvizsgára, kivéve az utóvizsga ismétlést, engedély nem adható. A második félévről elmaradt vizsgák az uj oktatási év megkezdése- 2 -