Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1951-1952

1951. október 15. (8-17.)

Az elnök felteszi a kérdést, hogy ki jön vele az épitész- "professzrok közül az értekezletre. Fö des Ferenc helyesnek tartaná, hogyha a terv három bírálója, éspedig Major , '.Yeichinger és Kardos professzorok mennének. Dr. Kardos György ezt nem szeretné vállalni, mert már egyszer mint hivatalos bírálók elvetették a tervet. Weichinger Károly a tervrajzból nem tudja megállapítani, hogy az épület miként viszonylik a többi épülethez. 5O0-as léptékű terv­rajzról nem lehet bírálatot mondani. Nem állapítható meg, hogy a forgalmi problémák miként lesznek megoldva.Egyedüli megoldásként a tervezővel való közös megtárgyalást látja, ezért kéri Gábor profesz- szort, hogy legyen ebben segítségére. Gerendás István úgy látja, hogy a Müegyetemeaatervezési osz­tály nem jól működött. A Tervező Intézet taynly decemberben kapta a megbízást s még mindig ott vagyunkj ahol Kézben kellett vol­na tartani a kérdést jobban, rendszeresen tájékoztatni kellett volna a Tanácsot, az ügyet hamarabb kellett volna a Tanács elé hozni. A Szovjetunióban az építkezéseket nagyarányú előzetes tanulmányi munka előzi meg, ugylátazik, hogy nálunk ezzel nem foglalkoznak. Javasolja, hogy az egyetem küldjön ki e^y bizottságot és az záros határidőn be­lül elbírálható tervet készítsen. A^ elnök Kardos dékán véleményét kéri, hogy ebaen a bizottság­ban résztvesz-e, mert a fenti javaslattal nem értett egyet, s szük­ségesnek latjaié, hogy építészkar! bizottság foglalkozzon a tevvel. Kardos dékán megjegyzi, amennyiben a kar kiküldi, a megbíza­tást vállalja. Né eth dékán is hangoztatja, ho^y az építészmérnöki karnak ki kell állania, Rázsó dékánnak is az a véleménye, Hogy nem lehet passzivitásba vonulni. Ormos ^ibor nem ért egyet azokkal a hozzászólásokkal, amelyek a felelősség alól való kivonást célozzák. Egy a lényeg, hogy jövő­re nagymértékben megnövekedik a hallgatóság száma és hogy lesz-e ta­nítás vagy nem, ezért a professzorokat is terheli a felelősség. Fel­tétlenül fontos, hogy az Egyetem Tanácsa megalakítsa a bizottságot és határozott állást kell foglalnia. Az elnök felkéri Gábor Lászlót, hogy a szerdai értekezletre menjen el vele az Építésügyi Minisztériumba. Gábor László ezt vállalja, de elfoglaltságára hivatkozva kéri, hogy a továbbiakat nélküle intézzék. Az elnök javasolja, hogy másnap 8 órakor össze kell ülni s valami véleményt kell -kialakítani, mert a tervet elhárítani nem vol­na célszerű. Weichinger Károly szerint Rimanóczy tervező értesíthette volna az egyetemet, hogy az a tervkészítéssel kapcsolatban támoga­tást kaphatott volna. Szluka Krnil országos ügynek tartja ezt a k rdést, mely két problémát ad fel. Ugyanis egyrészről a kivitelezés ellen tiltakozik az építészi lelkiismeret, másrészről azonban a beiskolázásnak meg kell történnie. Nem kell ragaszkodni formaságokhoz, le kell ülni a tervezővel és együttműködés alapján kell a megoldást keresni. Németh Endre a hallgatók elhelyezésének politikai jelentőségére hívja fel a figyelmet, igy az építkezés megkezdését nem szabad késlel­tetni. Az elnök a javaslatok figyelembevételével és az érdekeltek — 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents