József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem - rektori tanácsülések, 1946-1947

1947. április 10. (85-103.)

lalhatnák az iparban azokat a helyeket, amelyekben nincsen szükség olyan elméleti képzettségen alapuló mély műszaki tudásra, amilyent a Műegyetem nyújt* A műszaki értelmiségnek ez a rétege nagyon értékes lenne a magyar ipar s általában a magyar gazdasági élet jövője szempontjából. Ez a létesítendő iskola a Műegyetemet tehermentesítené és megkönnyítené valódi feladatának - a vezető mérnök-gárda nevelésének - minél jobb megoldását.

Ezt a célt azonban semmiképen sem lehet esti tanfolyammal elérni, különösen nem olyannal, amelyen nem lesz sem ra jzoktatás^, sem laboratóriumi gyakorlatozás. Annál kevésbé fog a tervezett esti tanfolyam e célból beválni, mert nem kívánja meg a szükséges e- 'lőképzettséget• Ilyen tanfolyam tartását éppen ezért ellenzi a kar. De ha mégis tartanának ilyen tanfolya- rnot, csupán olyan bizonyitványt volna szabad kiadni, ame iy a tanfolyam elvégzését bizonyitja. Határozottan ellenzi a kar bármiféle olyan oklevél kiadását, a- melynek alapján az, aki a tanfolyamot elvégezte, magát mérnöknek, szakmérnöknek nevezhesse. Ez a műegyetemi végzettség alapján nyert ménöki oklevél értékének csökkentését jelentené s a külföldi viszonylatokban is káros volna.

A karnak ezt a határozatát a kar dékánja az Országos Köznevelési Tanács ülésén előadta és részletesen megokolta.

3./ A bánya-, kohó- és erdőmérnöki kar e tervezet

12