József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem - rektori tanácsülések, 1946-1947

1947. július 3. (148-167.)

hangzó tiszta képet nyújtanak a megállapítható, hogy a műegyetemi gyakorlatok rendjét sértő cselekmény folytán fegyelmi vétség esete forog fenn.

véve, hogy a szándékolt visszaélés a megfelelő ellenőrzés miatt nem ment teljesedést , továbbá Guoth Béla megelőző kifogástalan magaviseleté és az átlagon jóval felülemelkedő tanulmányi eredményben megnyilvánuló szorgalma enyhítő körülménynek vehető - megjegyezvén, hogy Szende Jánosnál az enyhítő szorgalom esete nem áll fenn - , a fegyelmi vétség nem súlyosnak, hanem inkább kisebb vétségnek minősíthető*

A fentiek, úgyszintén a vizsgálat lefolytatása során szerzett közvetlen benyomás alapján is javasolja, hogy a rektori tanács a Szabályzat 201. paragrafus 1. pontja értelmében a fegyelmi eljárás mellőzése mellett döntsön, s a nevezett két hallgató kisebb fegyelmi vétségben a bíráskodás gyakorlás'ra a Szabályzat 192. paragrafusának megfelelően a Mérnöki és Épitészmérnöki Kart, illetve annak dékánját hivja fel* /1825-1947./

A Tanács hozzájárult.

16./ Az elnök jelenti, hogy a karok*a vallás- és * közoktatásügyi miniszter 55.010/1947.VI.sz. rendeletére a magántanáraik jogosítványait újból felülvizsgálták és azoknak a magántanároknak, akik a Magántanári Szabályzat 49. ‘paragrafusának c. pontjában foglaltaknak nem tettek eleget, azaz kari felmentés nélkül 4 egymást követő félévben nem hirdettek előadást, a magántanári jogosítványainak megszűnését mondták ki. Ezek a mérnöki és épitészmérnöki

Az Ö3szes*körülményeket mérlegelve és figyelembe6