M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem - rektori tanácsülések, 1938-1939

1939. február 1. (90-114)

s a vizépitéstani tanszék tanára oktató munkájának sikeresebbé tételén, kutató és irodalmi munkásságának előmozdításán kivül nálunk még tekintetbe kell venni azt is, hogy a hazánk újjáépítésében olyan fontos szerepre hivatott vizépitési tudományok szélesebb ismeretei megszerzésének biztosítása most már elodázhatatlanná vált, Agrárjelleg ű országunk közgazdaságának, a sokat és mindenütt hangoztatott mezőgazdasági többtermelésnek, a belvizsza- bályozásnak, a talajcsövezésnek, valamint az öntözésnek és a szikes talajok megjavításának kérdései valóban elsőrendű fontosságúak s ezenfelül a közvélemény a városok és községek csatornázása, valamint vizzel való ellátása érdekében még egyéb közegészségügyi mérnöki munkálatokat is sürget.

hppen ezért a mérnöki és épitészmérnöki kar a jelenlegi vizépitéstani tanszék tárgykörét megfelelő módon kettéosztotta s az I.vizépitéstani és a II.vizépitéstani tanszék programmját külön-külön megállapította.

Abban az esetben pedig ha a II.vizépitéstani tanszék felállítása - nem várt akadályok folytán - egyelőre nem volna lehetséges, a mérnöki és épitészmérnöki kar a II. vizépitéstani tanszék tárgykörébe utalt tantárgyaknak az előadásáról, ideiglenesen, meghivott előadók útján óhajt gondoskodni.

Ugyanigy meghivott előadóval óhajtja a mérnöki és épitészmérnöki kar előadatni a mérnöki osztály IV.évfolyamának hallgatói részére a II.félévben előirt "Alapozások" cimű tantárgyat is, amely eddig a "Vizépitéstan I.folyam 2.rész" cimű tárgy keretében adatott elő. Az alapozás technikájának az utolsó 15 év alatt történt nagy fejlődése és főképpen az összes alkalmazott mérnöki tudományokkal, a magasépitéstannal, a hid-, vasút- és vizépitéstannal való szoros kapcsolata folytán ugyanis kivánatos ezt a ma már külföldön is önállóan szereplő és a talajmechanikai ismere- 19 -