Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930

1930.07.18. 24. ülés

sás fegyvezéhez nyúlni* Aszal a rendelkezéssel, amely szerint a köz- használati m vek üzemi stb. viszonyaikról évről-évre kötelesek jelentést tenni a kereskedelemügyi kormánynak s az ezekben foglal adatokat a miniszter ellenőriztetheti, vagy szükséghez mérten helyszíni vizsgálat útján beszerezheti vagy kiigazíthatja az első pillanatra is a kettős adatgyűjtés veszélye is felvetődik. A miniszteriura t*i* a m* kir. központi Statisztikai hivatal által szintén évenkint végrehajtott üzeni statisztikából is ta.jékozódhatik, h a felvétel tartanára, illetőleg az anyag feldolgozására vonatkozólag kifejezi kívánságait. Mindenesetre elismerjük, hogy szakértő közegednek a közhasználatú művekhez való helyszíni kihasználása az utóbbiak szempontjából sokfelé üdvös lehet*

A törvényjavaslat 36*,-a szerint a kereskedelemügyi miniszter a fogyasztók szükségleteinek kielégítése érdekében az engedélyest berendezéseinek záros határidőn belül való bővítésére kötelezheti* Nem valószínű ugyan, hogy a magántőke nem sietne önszántából is az erőm bővitéeexe, ha a tőke megfelelj gyümölcsöz te tésére alkalma nyílik, de a fogyasztók érdedében ezt az intézkedést mégis akceptálhatjuk* legfeljebb az eljárás körül kellene magánvállakozásnak védelmet nyújtani* Nyilvánvaló ugyanis, hogy- az "audiatur et altera pars" elvének őzen a ponton is kell érvényesülnie, más szóval; vagy a törvény szövegében vagy legalább a végrehajtási utasításban a vállalkozók meghallgatását is biztosítani kellene*

A törvényjavaslat Vi. fejezete az engedélyes és a fogyasztó között való jogviszonyt tárgyalja* A javaslat 37*§-a szerint »villamos energiáért fizetendő egységárakat az engedélyokiratban foglalt árszabás állapítja meg; az árszabásnak - egyéb szempontok kielégítéséi kívül - a befektetett tőke megfelelő gyümölcsöztetését is biztositali kell* Bár ugyancsak e szakasz 4* bekezdése szerint az engedélyes az árszabás szerinti árakat saját elhatározásából a kereskedelemügyi miniszter engedélyével barmikor leszállíthatja, mégsem hisszük azt, hogy ez a szabályozás a közérdeket, a közgazdaság érdekeit teljesen kielégítheti* Végereamén^ben az árszabás szerinti árad rögzítést jelentenek, már pedig a közgazdaság érdeke az, hogy egyfelől a villamosenergia ára olcsó legyen, másfelől, hogy a vállalkozó az áramot minden néven nevezendő akadály nélkül olcsóbban adhassa, ha üzleti