Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930

1930.06.18. 22. ülés

a. M.-ban megtartotta előadását „Das Stirnrad für die Höchstleistungen der Gegenwart“ címen. Műszaki munkásságát szintén a már említett tárgykörre koncentrálta és ezen a téren tanácsadói működést fejtett ki az S. K. F. svéd golyóscsapágy- gyárnál és fejt ki most is oly neves cégeknél, mint Ganz és Társa és a Maag. Zürich fogaskerékgyárnál. Ezenkívül még élénk munkásságot fejt ki különböző társadalmi kérdé­sekben. A szóban lévő tanszék elbírálásánál szem előtt kellett tartani azt a körül­ményt, hogy a tanszék tananyaga súlyos feladat elé állítja a megbízandó ta­nárt. A nehézség ott van, hogy számolva az adott viszonyokkal, két olyan anyagot kellett a tanterv szerint egy tanszéknél egyesíteni, amely a gyakorlati életben erősen szétágazódik és szinte véletlenségnek kellene közrejátszania, ha olyan pályázó akadna, aki az emelögepek és a hidrogépek szerkezettanát egyforma elméleti és gyakorlati készséggel és tapasztalattal bírná. A pályá­zat eredménye igazolja ezt a nehézséget, mert a három pályázó egyike sem foglalkozott a hidrogépek szerkezettanával olyan mértékben, mint ahogyan ezt meg kellett volna követelni abban az esetben, ha úgy mint eddig, a hidro­gépek szerkezettana külön tanszéket foglalna le. Az új tanrendben a III. gép­szerkezettani tanszék anyaga egy, a viszonyok alakulása által indokolt kom­promisszum eredménye, amely azzal a sajnálatos, de le nem tagadható tény­nyel számol, hogy az ország megcsonkítása következtében elveszvén szá­munkra az amúgy is korlátolt számú vízierök javarésze a tulajdonképpeni hidrogépek gyártásának a jelentősége hazánkban alábbszállt s noha egy nagy cégünk ezen a téren még ma is folytat kiviteli tevékenységet, a várható keres­let a hidrogépek tervezésében különlegesen képzett fiatal mérnökökben a békében sem igen jelentős mértékhez képest szükségszerűen még csökkent. Ezzel szemben helyeselni kell az új tantervnek azt az elgondolását, amely kiemeli az emelőgépek szerkezettanát az eddigi alárendeltebb helyzetéből s azt az új 111. gépszerkezettani tanszék egyik vezető tárgyává teszi. Ez meg­felel a pedagógiai feltételeknek, de megfelel a gyakorlati élet követelményei­nek is. A pedagógiai szempontnak azért, mert alig van tantárgy, ahol a szer­kesztői készség már a tanmenet első stádiumában annyira ébreszthető volna, mint az emelőgépeknél és gyakorlati szempontból azért, mert éppen az ide tartozó gépezeteknek nyílik tágas alkalmazási terük hazánkban is, ahol a tömegáruk gazdaságos szállítása elsőrangú követelmény és igen sok idevágó feladat vár megoldásra. Röviden összefoglalva az elmondottakat, új tanrendünk a III. gépszerke­zettani tanszék tananyagába két nagy ágazatot von be azzal a hallgatólagos hozzáadással, hogy nem okvetlenül szükséges teljesen egyenértékű képzett­ség mindkét ágazatban, hanem elegendő, ha megvan ez a képesítés a teljes szerkesztői készség az egyik ágazatban és olyan elméleti tudás, amely biztosítékot nyújt arra, hogy a másikat is kellő színvonalon tudja tartani. A pályázat betöltését megkönnyíti az a körülmény, hogy az új tanterv szerinti előadások a hidrogépekből csak egy év múlva válnak esedékessé s a vára­kozási idő alkalmas lesz az új tanterv szerinti előadások kellő összeállítására. Az új tanrendünk elgondolásából levont ezen elvi szempont érvényesí­tése következtében dr. Vidéky Emil és Kisfaludy Imre urak pályázatait eleve mellőzni kellett, mert egyikök sem fejtett ki elméleti, de főleg tervezői tevé­kenységet sem az emelőgépek, sem a hidrogépek terén. Dr. Vidéky Emil mű­szaki munkásságának javarészét kizárólag egy, bár igen fontos, de területileg élesen elhatárolt területnek, a fogaskerekeknek és gördülő csapágyazások mű­velésének szentelte, ahol elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki, de ez és pedagógiai működése túlságosan távol esik a tanszék tárgykörétől, és az ott megkövetelt szerkesztői tapasztalattól, semhogy áthidalható lett volna az ellentét eddigi működési köre és a tanszék feladatai között. Kisfaludy Imre máv főmérnök pedig gépszerkesztéssel számottevő módon egyáltalában nem foglalkozott és azonkívül olyan pongyolán szerelte fel pályázati kérvényét, hogy abból a tanszék ellátására való rátermettségét kiolvasni nem lehetett. Még az a két dolgozata is, amelyre igen nagy súlyt helyez, egy speciális me­chanikai feladatot tárgyal, amely a tanszék tárgykörével a leglazább kap­csolatban sincs. Az egyedüli pályázó, aki a kifejtett elvi követelményeknek megfelel, Pattantyús-Ábrahám Géza dr. Tizenkét éve meghívott előadója lévén az Emelőgépeknek s ugyanazon idő alatt mint magánmérnök is főleg emelőgépek tervezésével foglalkozván, ezen a téren teljes elméleti és gyakorlati képzett-

Next

/
Thumbnails
Contents