Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
5 szemben, a faanyagok viselkedésének vizsgálata a legkülönbözőbb igénybevételekkel, az ismételt és sokszoros igénybevételekkel szemben, a textiláruk minőségének javítása, a papirosanyagoknak a kor színvonalán álló vizsgálata ; 3. a mezőgazdasági géptani tanszék laboratóriuma. Ez a tanszék hazánkban már eddig is a mezőgazdasági gépészeti kérdésekben bizonyos mértékig irányító szerepet visz és kívánatos, hogy ezt a szerepét mind a mezőgazdasági termelés tényezőivel, mind a megfelelő iparokkal szemben meg tudja tartani. Ez azonban csakis úgy lehetséges, ha a tanszék, mint tudományos kutató intézmény, a mai nívóját fejleszteni lesz képes ; ezt a fejlesztést önmagában véve már az a körülmény is szükségessé teszi, hogy a legutóbb életbelépett új műegyetemi tanterv a gépészmérnökképzésben külön mezőgazdasági gépészeti tagozatot állít f i. A tudományos továbbfejlesztéshez feltétlenül szükséges volna : kísérleti berendezés cséplőgépek munkaviszonyainak vizsgálaté a, megfelelő beépített berendezés vetőgépekkel végzendő kísérletekhez, kísérleti összeállítás magtisztító berendezések vizsgálatára, ekevizsgálatokhoz létesítendő betonakna, amely humusszal megtöltve, az ekéknek laboratóriumban való kipróbálására alkalmas, a traktormotor-vizsgálati berendezések kiépítése, a kenőolaj kérdésnek gépészeti és főleg motorikus vonatkozásokban való beható tanulmányozása; í. az elektrotechnikai tanszékek kutató munkája szempontjából valóban égető sürgősségű két új laboratóriumnak, a nagyjeszfiitségü laboratóriumnak és a gyengeáramú laboratóriumnak felállítása és felszerelése. Ami az elsőt illeti, nagyon fontos nemzetgazdasági érdek az, hogy Magyarország nagyfeszültséggel való villamosításába n a hazai ipar minél nagyobb mértékben vegyen részt; gyáraink azonban a külföldi nagy cégekhez viszonyítva, kevés tapasztalattal rendelkeznek a 100.000 Voltnál nagyobb feszültségű villamosítás terén, ezért, hogy nemcsak minőségben, hanem árban is állhassák a versenyt a külföldi fejlettebb ipar termékeivel, feltétlenül szükség van egy olyan laboratóriumra, amelyben a nagyfeszültségű szerelvények és készülékek rendszeresen vizsgálhatók. Hazánkban ilyen nagyfeszültségű laboratórium egyáltalán nincsen, holott pb Svájcban négy, Németországban pedig tíznél több van üzemben. Tekintettel arra, hogy az ország villamosításával kapcsolatban számos ellenőrző mérést kell majd végezni, kívánatos, hogy egy pártatlan, állami tekintélyű laboratórium álljon rendelkezésre. Ez a körülmény, valamint a nagyfeszültségű árammal való és több tanszék munkaprogrammjába vágó tudományos kutatásnak lehetővé tétele indokolttá teszi, hogy a nagyfeszültségű laboratórium a Műegyetem meglevő elektrotechnikai tanszékeihez hozzákapcsoltán létesíttessék. Hasonlóképen sürgős szükséglet a gyengeáramú laboratóriumnak mielőbbi felállítása, aminek szükségességét eléggé indokolja a telegráf-, telefon- és rádiótechnikának mindinkább fokozódó nagy jelentősége. Végül van még a gépészmérnöki osztálynak két olyan beruházási igénye, amely még meg nem levő intézményekre vonatkozik. Az egyik ilyen intézmény a már megszervezett és éppen most betöltés alatt álló új mezőgazdasági ipari tanszék, amelynek sikeres és az ország mezőgazdasági iparát támogató működése el sem képzelhető jól felszerelt kutató laboratórium nélkül. A másik még hiányzó intézmény az aerotechnikai laboratórium, ami nélkül nem csupán a Műegyetem, hanem az egész ország közgazdasága szempontjából is a gépészmérnöki osztály csonkának tekintendő. Hiszen ma már a repülőgép rendes közlekedési eszköz, amelynek szerkesztése, megépítése, működése nagyon terjedelmes és változatos kísérleti vizsgálatoknak felhasználását kívánja meg, hiszen ma már a repülőgép gyártása önálló iparág lett. Valóban lehetetlennek tűnik fel, hogy Magyarország egyetlen műegyetemén még sokáig ne legyen az aerotechnikának tudományos otthona és hogy Magyar- ország még sokáig megelégedjék azzal a legutolsó hellyel, amit a művelt államok között a repülésügy tekintetében ma elfoglal. Áttérvén a vegyészmérnöki osztálytól a tudományos kutatással szemben támasztott igényeinek jellemzésére, mindenekelőtt azt emelem ki, hogy ez osztályunk tanszékei részint a mezőgazdasági termelést, részint a chemiai ipart támogathatják kutató munkáik eredményeivel. A mezőgazdasági chemiai technológiai tanszék az idők folyamán a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőleg eredeti munkakörét lényegesen kibővíteni volt kénytelen, anélkül azonban, hogy módja lett volna intézete berendezését a mai kor igényeinek megfelelőleg felszerelni. így például nem voltak még beszerezhetők a fontosabb mezőgazdasági iparok főműveleteit bemutató és kipróbáló gépi berendezések. Nem kevésbbé hiányos a tanári és tanszemélyzeti kutató laboratórium, úgyhogy kellő felszerelés híján csak lassan és nem kielégítő módon végezhetők a legfontosabb mezőgazdasági iparunknak, a szeszgyártásnak
