Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1929-1930
1930.02.08. 13. ülés
3 Az utolsó évtizedben azonban már igen nagy nehézség akadályozta a kutató munka lehetőségét, a kutatáshoz szükséges tudományos felszerelés hiánya, vagy ennek elégtelen volta ; éppen a természeti és technikai tudományok az elmúlt másfél évtized alatt, amely idő alatt a Műegyetem tudományos felszerelésének kiegészítése szünetelt, valóban szédületes fejlődésen mentek keresztül, úgy, hogy a régi gépek, műszerek és eszközök jóformán hasznavehetetlenek a tudományok mai állásának megfelelő kutatások céljaira; a régi megfigyelő- és mérőeszközök helyébe hihetetlen mértékben megfinomodott eszközök léptek és tökéletesen új eszközök születtek meg. Mindezt a Műegyetem pénzügyi fedezet híján már nem szerezhette be és így a kimondottan tudományos kutatás céljait szolgáló felszerelés tekintetében Műegyetemünk legtöbb tanszékén ma egyenesen a szégyenletes szegénység állapota uralkodik, ami a kutató munkát a területek túlnyomó részén lehetetlenné teszi. Csak a legújabb időben és csak néhány tanszéken enyhült a helyzet annyiban, hogy részint a Nagyméltóságodtól költségvetésileg létesített természettudományi kutatóalap, részint a Széchenyi Tudományos Társaság megadta az anyagi lehetőséget néhány, a gazdasági vonatkozását illetően különösen fontos speciális kutatás elvégzésére. Es éppen ezeknek a kutatásoknak már eddig is elért eredményei fényesen mutatják azt, hogy az ilyen kutatásoknak tisztán gyakorlati téren is minő nagy kihatásai lehetnek. A Műegyetem tanszékeinek egész sora alkalmas és hivatott arra, hogy természetüknél fogva a gazdasági életet a legközelebbről érintő és befolyásoló tudományos kutatást végezhessen. Elég lesz néhány példa ennek az állításnak igazolására. Ami először is az építészi osztályt illeti, itt főleg két tanszék jő szóba a tudományos kutatások szempontjából. Az egyik a II. Épületszerkezeti tanszék, amely épület-akusztikai kérdésekkel óhajt kísérletileg foglalkozni, mert ezek a kérdések újabban mind nagyobb jelentőséget nyernek a modern középületek helyes szerkezeti megoldásában. A másik az Alkalmazott szilárdságtani tanszék, amelyet az utóbbi években maga az építő gyakorlat is egyre nagyobb mértékben óhajt igénybe venni, főleg szerkezetkísérleti vizsgálatokkal. A tanszék munkakörébe vágó néhány fontos probléma a következő : portland- és bauxit-cementbetonból készült vasúti vasbetonaljak sorozatos összehasonlító vizsgálata, magasépítési és útburkoló betonok anyagvizsgálatai, közönséges folytvas és nagy szilárdságú acélanyagok összehasonlító vizsgálata szögecselt tartók hajlító kísérlete formájában, bauxit-betonból készült spirálkötözésű vasbetonoszlopok teherbírásának vizsgálata, elektromos és autogénhegesztésű vaskötések rendszeres tanulmányi vizsgálata szakító- és hajlítókísérletekben, magas falazott pillérek törésére vonatkozó kísérletek, hosszú nyomott rudak kihajlás-szilárdságának kísérleti tanulmányozása, födém- és más hasonló összetett szerkezetek szilárdsági és rugalmassági vizsgálata, amely utóbbi vizsgálat azt a közérdekű fontos célt is szolgálná, hogy a közigazgatás építésrendészeti ágazatában az engedélyező hatósági döntésekhez megadná a hiteles alapot mindakkor, amikor a szerkezet erőjátéka megbízhatóan csakis kísérleti vizsgálatokkal világítható meg. A mérnöki osztályon a szorosan vett szaktanszékek mindenike, tehát a két hídépítési tanszék, a két vasútépítési tanszél: és a vízépítési tanszék hivatva van kutató munka végzésére. A hídépítéstani tanszékek munkakörébe vág a különböző hidak és tartószerkezetek viselkedésének részben modelleken, részben meglévő építményeken végbemenő vizsgálata, az előálló alakváltozások és rezgések mérése és mindebből a gyakorlat számára értékesítendő szabályok levonása. A két vasútépítési tanszéknek be kellene rendezkedni a vasúti felépítményekre vonatkozó statikai és dinamikai vizsgálatok megejtésére, valamint a különböző útburkolatok tartósságának és a forgalom alatti viselkedésének megállapítását célzó kísérletek végzésére. A vízépítési tanszék pedig ellátandó volna egy nagyobbszabású hidrotechnikai laboratóriummal, hogy ide koncentráltassék a gyakorlati hidrotechnikai kutatás és hogy az országnak a vízépítés és vízgazdálkodás körébe vágó jelentősebb feladatai itt legyenek tanulmányozhatók. A mérnöki osztálynak felsorolt tanszékei a kutató munkából eddig a megfelelő felszerelés és helyiség hiánya miatt alig vehették ki részüket, úgy, hogy ebben a tekintetben Magyarország egyedüli Műegyeteméhez nem méltó és a mérnöki építések mikénti végrehajtása szempontjából is nagyon hátrányos helyzetben vagyunk a külföldhöz képest.
