Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1928-1929
1929.05.27. 27. ülés
3 Midőn azt a kérdést vizsgáljuk, hogy célszerű-e a budapesti kir. tudományegyetemi közgazdaságtudományi karnak a műegyetemhez való csatolása és ha célszerű, akkor milyen módon és mértékben történjék ez ? — nézetem szerint elsősorban mindkét intézmény eredeti rendeltetését kell előbb szemügyre vennünk és azt mérlegelnünk, hogy ez az egyesítés mindkét szempontból minő előnyökkel, illetve hátrányokkal jár. Műegyetemünknek tulajdonképeni rendeltetése általában a mérnökképzés volt eddig és a közgazdasági osztállyal tulajdonkép a mérnökeinknek módot és alkalmat kívántunk adni, hogy a gazdasági és közigazgatási életbe jobban bekapcsolódhassanak. Nem olyan könnyű nekem, mint kívülállónak az egyetemi közgazdasági kar rendeltetését jellemeznem. Azért előre kell bocsátanom, hogy amit e tekintetben megállapítok, ez a magam megállapítása, melyet részben azokból az akadémikus vitatkozásokból szűrtem le, melyekben annakidején a fakultás keletkezésekor részem volt, részint abból az eredményből, mely a fakultás közel 10 évi működéséből positiv kialakult. Az egyik ok, amivel az egyetemi közgazdasági fakultás felállításának szükségességét indokolták, az volt, hogy a magyar középosztály ifjúságát, amely eddig is egyetemi végzettségre törekedett, a jogi pályáról a gazdasági, különösen pedig a kereskedelmi pályára tereljék. A régi felső kereskedelmi tanfolyamok az igényeket e tekintetben nem elégítették ki. Közszempontból pedig kívánatosnak látszott a gazdasági életbe kerülő intellektuel ifjúságot több közgazdaságtani és technikai tudással felfegyverezni, mint az a múltban volt. így fejlődött ki a fakultásnak a kereskedelmi osztálya, mely jelenleg is a hallgatóságának a zömét alkotja. Igaz ugyan, hogy a felsőkereskedelmi tanfolyamok és a keleti (konzuli) akadémia megszüntetésével olyanok is kénytelenek voltak ide beiratkozni, akik azelőtt a kétéves felsőbb tanfolyamokkal is beérték. A kereskedelmi osztály mellett a megcsonkított Magyarország kiválóan mező- gazdasági jellegére való tekintettel kialakult a mezőgazdasági osztály, melyben az ifjúság a gazdasági tudományok mellett közgazdasági és technikai ismereteket is szerezhetett azáltal, hogy a hiányzó tanszékeket megbízott előadókkal, közöttük több műegyetemi tanárral látták el. A közigazgatási osztály pedig a jogi fakultástól eltérőleg különösen arra törekedett, hogy a közigazgatási és közjogi ismereteken kívül minél több közgazdasági, mezőgazdasági ipari és kereskedelmi tudást vigyen a hallgatóságba. Most még arra kívánok röviden rámutatni, hogy műegyetemünk új tantervének kidolgozásával kapcsolatban úgy a mérnöki, mint a gépészmérnöki és vegyészmérnöki osztályon már régebb idő óta felmerült az a kívánság, hogy különös tekintettel hazánk kiválóan mezőgazdasági jellegére, mind a három osztályon a mezőgazdasági technikai irányban való speciális kiképzésre lehetőséget kellene teremteni, sőt azt hiszem ez az építészi osztályon is figyelmet érdemelne. Mert a mai mezőgazdasági üzemek a kellő mezőgazdasági ismeretekkel rendelkező mind a négy kategóriába tartozó mérnököt nem nélkülözheti. Eddig a kultúrmérnökeinknek a magyaróvári gazdasági akadémián kellett egy meglehetősen egyszerű és idejét régen múlt vizsgaprogramin szerint a kultúrmérnöki külön képesítést megszerezni. Ezt most tökéletesíteni fogják a földművelésügyi minisztérium újabb intézkedésével és már nem érik be a vizsgával, de bizonyos rövidebb kurzus elvégzését fogják előírni, ami azonban még mindig nem lesz olyan, mint aminőt itt a műegyetemen kaphatnának, ha az a tervünk kivitelre kerül, melyet megboldogult Kovács-Sebestyén és Zielinski tanárokkal együtt még a háború előtt megvalósítani szerettünk volna, de amit a háború és a pénzhiány megakadályoztak. Mezőgazdasági gépiparunk szintén olyan gépészmérnököket kíván, akik elegendő mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A talajvizsgálatok gyakorlati alkalmazása, a növény- és állattáplálkozástan újabb vívmányai pedig azt kívánják, hogy vegyészmérnökeink egy része a mezőgazdasági irányban nyerjen speciális kiképzést. Végre a gazdasági épületek célszerű megoldása ma már szintén azt kívánja, hogy az, aki ilyen épületek tervezésével és megvalósításával foglalkozik, a mezőgazdasági üzemet és annak a gazdasági építkezésekkel kapcsolatos vonatkozásait behatóan ismerje. Más szóval, fölösleges tovább fejtegetnem, hogy mérnökképzésünk minden ágazatában már régebb keletű követelmény az, hogy a szükséges mezőgazdasági tudományok kellő mértékben képviselni
